Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor

Õsi víz alatti vulkánok okozhatták a Föld eljegesedését

Egy ősi szuperkontinens feltöredezésekor kialakult hatalmas víz alatti vulkánhálózat okozhatta a Föld drasztikus eljegesedését 750 millió évvel ezelőtt - állapították meg ausztrál szakemberek, akiknek tanulmánya az állati élet több millió évvel ezelőtti kialakulására is magyarázatot adhat.

A Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány részletezi az úgynevezett Hógolyó Föld elméletet, amely szerint egy nagyjából 750 millió évvel ezelőtt kezdődött és 650 millió évvel ezelőtt véget ért időszakban a bolygó szinte egészét jég borította. Az azonban a mai napig nem egyértelmű, hogy mi okozta ezt a drasztikus eljegesedést.

"A Hógolyó Föld olyan szélsőséges esemény volt, amelyből kis híján nem sikerült kilábalnia a bolygónak" - mondta Eelco Rohling, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora.

"A mi elméletünk egy egyszerű mechanizmus leírásával ad magyarázatot a Hógolyó Föld idején uralkodott állapotokra" - tette hozzá a szakember.

A Rodinia szuperkontinens szétszakadásakor az óceánba került folyóvizek megváltoztatták az óceán összetételét, csökkentve a légköri szén-dioxid szintet, aminek következtében növekedett a globális jégtakaró. A kontinenseket borító jégpáncélok visszatükrözték a napfényt a Földről, tovább hűtve a planétát.

"Ezzel fordulóponthoz ért a bolygó, igazi hógolyóvá változva, amelyen az óceánok is fagyni kezdtek" - magyarázta a szakember.

A Föld ezután több millió éven át ilyen állapotban maradt, majd a szárazföldi vulkanikus tevékenység hatására annyi szén-dioxid került a légkörbe, hogy a bolygó kikászálódott a hógolyó állapotból.

A jelenlegi elmélet azonban nem ad magyarázatot arra, hogy miként halmozódott fel olyan sok karbonátos kőzet, mint például a mészkő, a Föld melegedésekor.

A kutatók szimulációk révén arra jutottak, hogy a Rodinia szuperkontinens feltöredezésekor kialakult sekélyvízi vulkánok hatalmas mennyiségű hialoklasztitot - a vulkáni üvegtörmelékből felhalmozódó üledékes kőzetet - termeltek, amelyek nagy mennyiségű kalciumot, magnéziumot, szilíciumot és foszfort jutattak az óceánba.

Mikor végül a Föld melegedni kezdett és a jég széttöredezett, a napfény behatolt az óceánba és fotoszintézisre sarkallta az algákat. A hialoklasztitból származó foszfor hatalmas algavirágzásokat eredményezett, ami a szén-dioxid megkötéséhez és oxigén termeléshez vezetett, ez alapvető volt az állati élet kialakulásához - magyarázta Rohling.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Megjelent a Portfolio Checklist Extra, amiben Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk az EU lehetséges bővítéséről. Ezt sokszor úgy kezeljük, mintha egy előre lefutó, szinte automatikus forgatókönyv lenne, holott könnyen lehet, hogy épp ez lesz Európa következő nagy politikai törésvonala. De van-e mögötte kézzelfogható politikai vagy piaci kényszer, vagy inkább érdekek és alkuk mozgatják? És egyáltalán: az alapítók valóban egy olyan Európát képzeltek el, ahol előbb-utóbb minden ország uniós taggá válhat? Beszélgetésünkben azt is körbejárjuk, melyik jelölt áll a legközelebb a csatlakozáshoz, kiket tartanak a legnehezebben „kezelhető” szereplőknek, és hol tűnik reálisnak, hogy belátható időn belül nem várható érdemi előrelépés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×