Borkedvelőként igyekeztem megismerni a borokra vonatkozó orvosi irodalmat, amely viszont helyenként ellentmondásos. Ezért gondoltam, hogy szervezek egy tudományos rendezvényt, és meghallgatom, hogy az egyes szakterületek specialistái mit mondanak erről. Ellentmondásos, hogy különböző adatok vannak arra vonatkozóan, ahogy az alkohol, esetünkben a bor mennyire egészséges, avagy vannak-e kockázatai. Tehát a borfogyasztásnak csak jótékony hatásai vagy veszélyei is vannak? Nyilvánvaló, hogy a túlzott borfogyasztásnak komoly veszélyei vannak, a konferencia természetesen nem erről szól.

A bor jó hatásairól leggyakrabban az érrendszerrel kapcsolatban hallunk.

Nagyon sok adat szól amellett, hogy a szív koszorúereit a bor tágítja, és ez nemcsak az alkoholnak a hatása, hanem vannak olyan összetevői a bornak, elsősorban a vörösbornak, amely a keringést javítja. Ugye ez az a bizonyos francia paradoxon, hogy miért nincs ott nagyon sok szívinfarktus, holott például a franciák elég sokat dohányoznak, nem élnek teljesen egészségesen, de úgymond a vörösbor ezt a veszélyt kivédi. De vannak olyan tudományos adatok is, amelyek nem teljesen támasztják alá ezt a nézetet. Nagyon kíváncsian várom, hogy a Duray Gábor tanár úr erre vonatkozóan mit mond, és hol áll most az irodalom. Meggyőződésem, hogy értágító hatása is van egy jó bornak, ha azt nem túl nagy mennyiségben fogyasztja az ember. De egyébként ez az agyi erekre is vonatkozhat. A borokban vannak fontos összetevők, mint például antioxidánsok. Erről Kállay Miklós fog előadást tartani, hogy mik azok a biológiailag hatásos molekulák, hatásos anyagok a borban, amelyeknek a bor egészségjavító hatásai köszönhetők. Kállay tanár úr a Corvinus Egyetemen a borászati tanszék vezetője, nagyon érdekes előadást fog tartani.

A szakmai előadókat milyen szempontok alapján válogatta össze?

Szervekre lebontva próbáltam a kérdést megközelíteni, tehát például a bor és a szív, a bor és a máj, a bor és a vese. Nagyon érdekes rész a bor és a daganatok kérdése. Ezen a téren is egymásnak ellentmondó orvosi álláspontok vannak. Egyes megfigyelések, sőt, tudományos vizsgálatok arra utalnak, hogy ha valaki rendszeresen fogyaszt alkoholt, tehát nemcsak bort, hanem inkább tömény italokat, az fokozza az emlőrák veszélyét. Mások viszont ezt, szintén vizsgálatokkal bizonyítva, kétségbe vonják. Tehát kíváncsi vagyok, hogy milyen kapcsolat van a daganatok, elsősorban a rák és a bor között. Magától értetődik a lélek és a bor, tehát ezzel külön előadás foglalkozik. Jól tudjuk, hogy a bor oldja a feszültséget, és mint ilyent, évezredek óta gyógyszerekként használták. Orvostanhallgató koromban a gyógyszerészeti tankönyvben a tokaji aszú benne volt mint vényre fölírható gyógyszer.

A konferencia előadói elsősorban orvosok lesznek?

Nem, és két nagyon érdekes ilyen előadásra külön felhívnám a figyelmet. Szabó T. Attila, egyetemi tanár, biológus A bor mint orvosság a XVI. századi magyar forrásokban címmel ad majd elő. Tehát a középkorból már olyan írott források, olyan írott emlékek vannak, amelyek a bornak mint orvosságnak a hatásáról beszélnek. Szabó István, a Kertészeti Egyetem Növénytani Tanszékének vezetője a gyógy- és a fűszernövényeknek, a borhoz adott gyógyszer- és fűszernövényeknek a kultúrájáról fog beszélni. Vajon ezek fokozzák a bornak az egészségre gyakorolt hatását, vagy csak az ízvilágát változtatják meg? Borászokat is meghívtam, Jásdi István és Heimann Zoltán elmondják, hogy ők hogy látják ezt az egész kérdést, és hogy miként lehet ezt megközelíteni a borászat és talán a borkereskedelem szempontjából.

Az egyik alapkérdés a mennyiség. Mi az a határ, ameddig még egészségesnek mondható, vagy legalábbis várható, hogy valamilyen egészségre gyakorolt jótékony hatása lesz a bornak? Ön szerint hol van a határ?

Nem tudom megmondani. Én is várom erre a választ, de egyet biztosan tudok mondani, hogy ez egyénenként változik. Tehát azt mondani, hogy ez a kabát mindenkinek jó, ilyen nincs. Ez a bormennyiség mindenkinek jó, ilyen nincs. Rosivall László, aki a SOTE Kórélettani Intézetének vezetője, ezzel a címmel tart előadást, "Igyunk vagy ne igyunk? A történelemtől a kórélettanig". Meggyőződésem, hogy az lesz a következtetése, hogy valamit azért igyunk, csak hogy ez a mennyiség, ez - most mondok egy számot, amit nem tudok -, napi két deciliter vagy három deciliter, azt megmondani pontosan nem tudom. Az egész rendezvénynek a végén lesz egy kerekasztal, amit szintén Rosivall professzor vezet, itt lehet föltenni kérdéseket, és akkor nyilvánvalóan fölmerül majd a mennyiség témája.

Ön milyen gyakorlatot követ erre vonatkozóan?

Ez teljesen alkalomfüggő. Előre meghatározott tervem nem volt soha. Étkezésekhez nagyon szeretek fogyasztani bort, de a feleségemmel gyakran úgy zárjuk a napot, hogy mikor befejeztük a munkát, nagyon-nagyon sokat dolgoztunk mind a ketten és dolgozunk, akkor este egy jó bort kibontunk, és kortyolgatás mellett, beszélgetés mellett, idézőjelbe téve, mindent kimosunk a fejünkből, amivel egész nap terheltük magunkat.

Az interjú a Hordóminta magazin január 11-i adásában hangzott el. A műsort itt hallgathatja meg.