Amennyiben a megtalált falak kormeghatározása helyes, a felfedezés bizonyítja, hogy Jeruzsálem egy erős központi hatalom fővárosa volt, olyan hatalomé, amely elegendő anyagi és emberi forrással rendelkezett egy masszív erődítmény megépítéséhez a Kr.e. X. században.

Ez megfelel a Biblia leírásának, amely szerint Dávid és Salamon uralkodott ebben a korszakban, és a királyi székhely Jeruzsálem volt. Míg sok archeológus, köztük Eilat Mazar ásatásvezető régész a történelemnek ezt az olvasatát támogatják, mások arra hajlanak, hogy Dávid királysága inkább a mítoszok világában létezett, s ebben a korban nem volt a zsidóknak erős kormányuk.

Eilat Mazar az ásatás helyszínén nyilatkozva az újságíróknak azt hangsúlyozta, hogy az erődítmény a legszignifikánsabb lelet az első templom időszakából. "Azt jelenti, hogy abban az időben, a Kr.e. X. században Jeruzsálemben olyan kormányzat volt, amely ekkora vállalkozás kivitelezésére volt képes" - hangsúlyozta.

Az erődítmény korából és helyéből kiindulva, Eilat Mazar feltételezi, hogy Salamon, Dávid fia építtette, és a létesítményről említést tesz a Királyok Könyve.

Az erődítmény, beleértve a monumentális kaput és az ősi fal 70 méteres szakaszát a jeruzsálemi óváros jelenlegi falain kívül, a Templomhegy közvetlen közelében helyezkedik el. Az Ótestamentum szerint Salamon király építtette az első templomot, amelyet a babiloniak romboltak le. Később a szentélyt újjáépítették, majd Heródes 2000 évvel ezelőtt rendbe hozatta. A második templomot a rómaiak rombolták le Kr.u. 70-ben.

A régészek már az 1860-as években, majd az 1980-as években is végeztek feltárásokat az erődítményen, ám Eilat Mazar szerint a mostani az első komplex ásatás. Most első ízben sikerült az építmény koráról tanúskodó bizonyítékokat találni: nagy számban kerültek elő cserépedények, amelyek segítenek a régészeknek a leletek datálásában.

Aren Maeir, a Bar Ilan Egyetem régészprofesszora szerint a Kr.e. X. századi Jeruzsálem maradványai kerültek elő, ám az erős központosított hatalom alátámasztására szolgáló bizonyítékok meglehetősen gyenge lábakon állnak.

Míg egyes kutatók meg vannak győződve a Dávid és Salamon uralkodásáról szóló bibliai "tudósítások" hitelességéről, mások pedig teljességgel elvetik ezeket a feltevéseket, Aren Maeir szerint az igazságot valahol középúton kell keresni. "A történelmi igazság magva felfedezhető Dávid királyságáról szóló történetben" - véli.