A Magyar Tudományos Akadémia igyekszik megfelelni a nemzet iránti felelősségének, ha szükség van a munkájára, megszólal az emberek számára fontos kérdésekben - hangsúlyozta Pálinkás József elnöki expozéjában az MTA 179. közgyűlésének keddi napján.

Az MTA elnöke elemezve a környezetet, amelyben az Akadémia tevékenykedik, rámutatott, hogy azt nagyban befolyásolják a világgazdasági és a magyarországi válságfolyamatok. "Senki sem látja a válság végét, mert ez a válság új és nagyon komplex. A világ olyan mértékben vált összetetté, hogy még a képzett emberek sem tudnak eligazodni. A hiteles tudósi attitűd talán igazodási pont lehet a válság erkölcsi-intellektuális természetét illetően" - fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy mit tehet ilyen körülmények között az Akadémia, a válasz: vigyáz az ország legkiválóbb elméire. Csak a szellemi erőtartalékok mozgósítása jelenthet ugyanis kitörési pontot a válságból.

Az elnök kitért az Akadémia nagy bizalmi indexére, valamint hogy mit lehet tenni a hazai tudomány és a tudósok presztízsének megtartása érdekében. Ennek előfeltétele, hogy ne engedjenek a színvonalból, a szakszerűségből.

Pálinkás József összegezte elnöki tevékenységének első évét is, így beszélt az akadémiai törvény módosításáról, ami "pontot tett" az MTA reformfolyamatára. A jogszabály immár pontosan felsorolja az Akadémia közfeladatait, "világossá teszi, hogy mit ad a közösségnek az adófizetők forintjaiért".

Beszámolt az MTA által indított stratégiai programokról, amelyek az ország hosszú távú energetikai, vízgazdálkodási, környezeti és klímabiztonsági, élelmiszerellátási, nyugdíjfinanszírozási és demográfiai koncepcióját hivatottak meghatározni. Kitért arra a kezdeményezésre is, amelyekkel a fiatal kutatókat vonták be az akadémiai döntéshozatalba, mivel az elnök meggyőződése szerint "látásmódjukra, véleményükre nagy szükség van".

Az MTA elnöke beszélt a kutatási témaváltás felgyorsítását szolgáló Lendület-programról. E célra az idén 240 millió forintot különítettek el 4-6 új kutatócsoportot létrehozására, amelyek egészen kiváló fiatal tudósokat vonzanak majd magukhoz.

A további feladatokat taglalva Pálinkás József kiemelte, hogy a legsürgetőbb a kutatóhálózat kutatói, tematikai és infrastrukturális megújítása, amit az országos fejlesztési tervekbe kell beilleszteni. Mint mondta, fontos az egyetemek és az Akadémia együttműködésének megerősítése is. "Az Akadémia így tud hozzájárulni a kutatóegyetemek létrejöttéhez" - emelte ki az MTA elnöke.