Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Pearl Harbor: nem igazak az összeesküvés-elméletek

Nem kapott különleges figyelmeztetést az Egyesült Államok arról, hogy Japán meg fogja támadni Pearl Harbort - állítja egy tanulmány a 67 évvel ezelőtti, 1941. december 7-én bekövetkezett eseményről. A munka egyik szerzője szerint az összeesküvés-elmélettel az a baj, hogy eltereli a figyelmet az igazi, lényegi problémákról, arról, hogy a kémszolgálat mennyire bürokratikus volt.

Nem kapott különleges figyelmeztetést az Egyesült Államok arról, hogy Japán meg fogja támadni Pearl Harbort - állítja egy tanulmány a 67 évvel ezelőtti, 1941. december 7-én bekövetkezett eseményről, amely belerángatta az országot a második világháborúba.

Korábban ugyanis azt feltételezték, hogy a washingtoni adminisztráció több tagja is tudott a készülődő támadásról. Az NSA, a Nemzeti Biztonsági Hivatal kutatócsoportja viszont arra a következtetésre jutott, hogy ez nem igaz.

A történészek szerint a japán nyelvű időjárás-jelentésekben voltak elrejtve a titkos üzenetek, amelyek riasztani voltak hivatottak a japán diplomatákat arról, hogy az ország belépett a háborúba. Az üzenet azonban nem jutott el az amerikaiakhoz.

A Japán "széltervben" a "keleti szél" az Egyesült Államokat, a "felhős, északi szél" a Szovjetuniót, a "nyugati szél" pedig Nagy-Britanniát jelentette, amikor veszélyben voltak a diplomáciai kapcsolatok. A washingtoniak azért nem fogták a jelzéseket, mert kémeiket az atlanti térségre állították rá.

A japánok átvágták az amerikaiakat - szögezi le a tanulmány egyik szerzője, Robert J. Hanyok. Szerinte az összeesküvés-elmélettel az a baj, hogy eltereli a figyelmet az igazi, lényegi problémákról, arról, hogy a kémszolgálat mennyire bürokratizált volt.

A támadásban közel 2400 amerikai halt meg, és 1180-an sérültek meg. A japánok elsüllyesztettek tizenkét hajót és kilenc másikat súlyosan megrongáltak.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×