Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Áttörés a cukorbetegség kezelésében

Áttörést jelenthet az 1-es típusú cukorbetegség kezelésében az őssejt-terápia. Az így kezelt betegek döntő többségének a szervezetében újra megindult az inzulintermelés.

Az inzulinfüggő, más néven 1-es típusú cukorbetegség kezelésében forradalmian új eredményt értek el brazil és amerikai kutatók őssejt-terápiával: a vizsgálatban részt vevő 15 fiatal páciens szervezete képessé vált az inzulintermelésre. A hírt a Journal of the American Medical Association jelentette meg.

Azt már korábban is tudni lehetett, hogy az őssejt-terápia hatalmas lehetőségeket nyit olyan betegségek gyógyításában mint például az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór. Brit kutatók novemberben arról számoltak be, hogy a módszerrel a szívrohamon átesett betegeknél lehetséges a károk helyreállítása.

Az 1-es típusú cukorbetegség leginkább gyermekeknél vagy fiatal felnőtteknél alakul ki. Tönkremennek a hasnyálmirigy úgynevezett Langerhans-szigeteinek inzulint elválasztó béta-sejtjei, vagyis hiányzik ez a hormon a szervezetből.

A betegség általában nagyon gyorsan súlyosbodik és hosszú távon vaksághoz, veseelégtelenséghez, szívbetegséghez és stroke-hoz vezethet.

Az új módszerrel kezelt betegeknél a diagnózis felállításakor a béta-sejtek 60-80 százaléka tönkrement. A kezelés során a saját vérképző őssejtjeit juttatták vissza a páciensek szervezetébe.

Egy kivételével valamennyi beteg legalább egy ideig nem szorult inzulin-injekcióra, 11 pedig a terápia befejezte után három évvel sem. Két betegnek 12-20 hónapig még szüksége volt bizonyos mennyiségű inzulin bevitelére, de a napi injekciózásoktól ők is megmenekültek.

A londoni egyetemi klinikákon remények szerint egy éven belül megkezdődhetnek az új terápiával kapcsolatos kutatások, de szakértők szerint még legalább 5-8 évbe beletelik, mire a kezelés általánosan elterjedhet.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×