Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Pádár Krisztián
Nyitókép: Kovács Tamás/MTI

Pádár Krisztián Japánból: „nem annyira fontos az ittenieknek az olimpia, hogy bármit kockáztassanak”

A magyar válogatott röplabdázó némileg aggodalmaskodónak tartja a japán embert, szerinte kizárt, hogy február 7. után egyből beengedik az országba a külföldi sportolókat, a saját helyzetük kockáztatása „nem ér meg annyit”.

Mint az Infostart beszámolt róla, a kedvezőtlen koronavírus-járvány adatok miatt Japán pénteken ideiglenesen, február 7-ig megtiltotta külföldi sportolók beutazását az országba.

Múlt csütörtökön vészhelyzetet hirdetettek Tokióban és a szélesebb agglomerációban, pont ott, ahol a tavalyról elhalasztott nyári olimpiát rendezik.

Az InfoRádió a helyzet iránt érdeklődve felhívta a tavaly október óta Japánban játszó válogatott röplabdázót, Pádár Krisztiánt.

„Amikor nekem sikerült kijönnöm, akkor pont feloldották ezt az intézkedést, amit most vezettek vissza. Akik itt vannak, azokra nem vonatkozik a mostani korlátozás” – tette egyértelművé.

Pádár Krisztiánék jelenleg mindenhol maszkot kell, hogy viseljenek, de most még az edzés közben sem vehetik le, ez új szabály.

„Ha valamely csapattag vagy játékos megfertőződik, nem kötelező a két hét karantén. Most eléggé el vagyunk különítve a külvilágtól. A japán emberek most ezt nagyon komolyan veszik, fegyelmezettek, szerencsére a számok nem ugrásszerűen romlanak” – folytatta.

Úgy érzi, újévkor volt egy pici fegyelmezetlenség, ez dobott a számokon.

Kérdésre válaszolva elmondta, meglepődne, ha a korlátozások február 7-ig tartó időszaka lejártával a külföldi sportolókat "egy csapásra" beengednék, ahogy tavaly nyáron is; tudvalevő, hogy februárban elkezdődnének a baseball és a futball küzdelmei is az országban. Pádár Krisztián inkább azt gyanítja, először a helyi zárlatokat oldják majd fel, csak később engedik be a sportolókat, üzletembereket.

Arról, hogy a japán emberek mennyire szeretnék akár elhalasztva is, de vendégül látni a nyári olimpiai játékokat, azt mondta, biztos benne, hogy igazak a statisztikák arról, hogy 65 százalékos az elutasítottság.

„A japánok nagyon aggódósak, félősek, és számít a kórházak leterheltsége. Nem annyira fontos nekik az olimpia, hogy ezzel kockáztassák a helyzetet”

– vélekedett a röplabdázó.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×