Kötelező lesz a koronavírus elleni oltás az egészségügyi dolgozóknak – jelentette be a miniszterelnök. A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Elnöksége is üdvözölte a bejelentést. Orbán Viktor a Kossuth rádióban közölte: a szakmák közül csak itt lesz kötelező a vakcina. A kormány lehetővé teszi a harmadik oltás felvételét, de azt ajánlja, hogy a második oltás után teljen el 4 hónap a harmadikig, ettől az orvosok eltérhetnek. Két hét múlva lehet majd először időpontot kérni a harmadik oltásra. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy az idősek közül 15 százalék még nem vette fel az oltást, őket személyesen fogják felkeresni, mert a delta variáns miatt nagyobb veszélyben vannak.
A főpolgármester szerint nem csak engedélyezni kell a koronavírus elleni harmadik oltást, hanem kifejezetten oltási programot kell hirdetni a 60 évnél idősebb, Sinopharmmal oltott emberek esetében. Karácsony Gergely elvárja azt is, hogy a kormány mondja ki: nem olt többet a 60 évnél idősebb korosztályban Sinopharm-vakcinával. A főpolgármester átfogó, ingyenes ellenanyagszűrést is sürget. Felszólította a kormányt, hogy számoljon el a kínai vakcina-beszerzéssel, a fel nem használt vakcinát vásároltassa vissza a kínai állammal, és szerezzen be elegendő nyugati vakcinát.
Megújultak az érettségi vizsgakövetelmények, ezek alapján először a 2023/2024. tanév május-júniusi érettségik alkalmával adnak számot tudásukról a vizsgázók – közölte a szaktárca. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint az új követelmények korszerű értékelési módszerek beépítésével széles teret adnak a tanulók önálló problémamegoldásának és kreativitásának Megmarad ugyanakkor az érettségi vizsga kétszintű rendszere és a kötelező vizsgatárgyak köre sem változik.
Regisztrációt javasol a Horvátországba utazó magyaroknak az erre a célra létrehozott oldalon az ORFK. Ezzel csökkenhet a várakozási idő a határon. Kérik, hogy a regisztrálók a határátkelés előtt készítsék elő a szükséges útiokmányaikat és az érvényes regisztráció visszaigazolásáról szóló dokumentumot nyomtassák ki és jól láthatóan helyezzék el a szélvédő mögött, ezzel is segítve a rendőrök munkáját.
A koronavírusos fertőzöttek számának jelentős növekedésére számít a következő hetekben az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ. Előrejelzése szerint augusztus 1-ig csaknem ötször több új fertőzött is lehet a delta variáns terjedése és a korlátozások enyhítése miatt. Jelentésében az ECDC azt írja, hogy a 100 ezer lakosra vetített megbetegedésszám elérheti a tavaly ősszel idén áprilisában rögzített értéket.
Ausztriában elhalasztják a korlátozások enyhítését a koronavírus delta variánsának terjedése miatt. A korábbi tervekkel ellentétben július 22-étől az éjszakai szórakozóhelyeket csak azok látogathatják majd, akiket már beoltottak vagy negatív PCR-teszttel rendelkeznek. A vendéglátásban és rendezvényeken továbbra is megmarad a regisztrációs kötelezettség. Az úgynevezett zöld igazolványt augusztus 15-től csak azok kaphatják meg, akik mindkét oltásukat felvették.
Németországban már meghaladja a százat a napok óta tartó áradások halálos áldozatainak száma. A természeti katasztrófa az ország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalz tartomány és Észak-Rajna Vesztfália tartomány egy részét sújtotta. Armin Laschet tartományi miniszterelnök szerint a kár nagyságát még felbecsülni sem lehet, mert nagy területek még víz alatt vannak. Malu Dreyer, Rajna-vidék-Pfalz miniszterelnöke nemzeti katasztrófának nevezte a helyzetet. Mindkét tartományi miniszterelnök és számos vezető szövetségi politikus is a klímaváltozással hozta kapcsolatba a természeti csapást.
Belgiumban 15 halálos áldozata van a heves esőzések okozta áradásoknak, négy embert eltűntként tartanak nyilván. Az ország déli részén a folyók kiléptek medrükből, sokakat evakuáltak. Városok tucatjait zárták le, házak dőltek össze vagy váltak lakhatatlanná. Luxemburgban szintén ezreknek kellett elhagyniuk otthonukat, Hollandiában katasztrófahelyzetet hirdettek.
Két elődjének a döntését eltörölve Ferenc pápa korlátozta a konzervatív katolikusok által támogatott latin nyelvű misézést, arra hivatkozva, hogy ez a gyakorlat megosztja az egyházat. Az 1962 és 1965 között tartott zsinat vezette be egyebek mellett a nemzeti nyelveken tartott misét, amelyeken már nem háttal, hanem a hívekkel szembe fordulva tarthatnak misét a papok.