Azokról forgatott filmeket, akiket cserben hagyott a történelem – mondta az InfoRádiónak a múlt pénteken Nemzet Művésze díjjal kitüntetett András Ferenc. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer azt mondta, nagyon sokat jelent számára ez a friss díj.

"Ez nem állami díj, hanem a többi művész elismerése, tulajdonképpen szakmai elismerés. Ez a legmagasabb elismerés, a Kossuth-díj fölött van, egy életműdíj tulajdonképpen" – fogalmazott a rendező, aki szerint egy művész folyamatosan figyel arra, mit alkotott korábban, reflektálva erre. Most szembe kell néznie azzal is, hogy a díjat nem fiatalon, hanem idős korban kapja, ezáltal rajta van egy olyan listán, ami a közelgő elmúlást jelenti.

"Ez az egészet borongóssá teszi, ezen az ember elgondolkodik, de ha csak örül a díjnak, mert olyan is van, akkor az százszázalékos örömöt jelent" – mondta András Ferenc.

Gazdag életpálya

A rendező volt a Magyar Televízió ügyelője, rendezőasszisztense, aztán a Mafilm egyes stúdiójánál rendezőasszisztens, de szinkronstúdiót is vezetett:

mióta az eszét tudja, folyamatosan dolgozik.

"Televíziós munkásságomat egész gyerekkoromban kezdtem, ami csak hasznomra vált, mert ahány helyen voltam, annyifélét dolgoztam, annyiféle embert ismertem meg, annyi tapasztalatot szereztem és ez mind-mind pozitívumként rakódik le az ember életében. Egész életemben kőkeményen dolgoztam, mindig csináltam valamit: ez, úgy látom, most beérett és látom az eredményét" – summázta pályaívét.

Fontos filmek karrierjében

A Veri az ördög a feleségéről azt mondja, elsőfilmes szerelemgyerek volt, ami hihetetlenül jól sült el, a Dögkeselyű későbbi film, de még később lett klasszikus. Az utolsó nyáron és A Kárókatonák még nem jöttek vissza című tévéfilmjeit is fontos, szeretett alkotásai közt említi ugyanakkor A legnagyobb sűrűség közepével és a Végkiárusítással együtt, amit egy este öt és fél millió ember látott a tévében.

Fábri Zoltán mellett több filmben volt rendezőasszisztens: a Pál utcai fiúk és az Utószezon is ilyen.

"Ezekre a mai napig hihetetlenül büszke vagyok és abszolút sajátjaimnak tekintem ezeket a filmeket, mert meghatározták az egész életemet. Nemcsak akkor van az emberek saját filmje, amikor ő a rendező: én ezekben a filmekben első asszisztens voltam és ezeket is hihetetlenül magaménak éreztem. Nagyon-nagyon komolyan és nagyon-nagyon sokat dolgoztam ezekben a filmekben" – mondta, Mészáros Márta Örökbefogadás című filmjét is a sorba illesztve.

Ma is a kisember érdekli

Arról, mit tanult Fábri Zoltántól a közös munka alkalmával, a következőket mondta:

"Fábritól szinte minden: az egész habitusomat, az egész karakteremet, az egész gondolkodásmódomat, a humanizmust, az emberséget, azt, hogy hihetetlenül komolyan vett mindent, az emberi megaláztatás ellen való küzdelmet.

Fábri szerintem egy szent ember volt,

aki hihetetlen módon, őrületes izzással tudott az emberiségről, az emberről, a korról, a helyzetéről beszélni, nagyon-nagyon szerettem őt, nagyon tisztelem és én próbáltam a szellemiségében leélni az életemet. Ma ugyanerről kell szólnia egy filmnek. Én azokról forgatok, akiket cserben hagyott a történelem: az elveszett, becsapott, megalázott értelmiségről. A kisemberek sorsa érdekelt, a puha diktatúra túlélése" – mondta.

Ötletei ma is vannak filmekre: sok író barátja is megtalálja őt ezekkel, illetve a Nagy generáció és Az utolsó nyáron után egy, a nagy generációról szóló harmadik filmet is szeretne Temesi Ferenc regényéből készíteni Záróra után címmel.