Infostart.hu
eur:
367.76
usd:
328
bux:
141413.35
2026. október 5. hétfő Aurél
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unio, a CDU elnöke (j) és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a szövetséges Keresztényszocialista Unió, a CSU elnöke a közös frakció alakuló ülésén a törvényhozás berlini épületében 2025. február 25-én. A két nappal korábbi előrehozott német parlamenti választásokon a két párt a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/DDP pool/Andreas Gora

Szakértő: az adósságfékszabály lesz a német koalíciós tárgyalások szakítópróbája

A német előrehozott választások után várhatóan a CDU/CSU és az SPD lép koalícióra, ám a két párt között jelentős nézeteltérések vannak – vélekedik Máthé Réka Zsuzsánna. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója szerint a megegyezés nemcsak Németország, hanem az egész Európai Unió, és különösen Magyarország számára is fontos lehet.

A német előre hozott választás győztese, a CDU/CSU várhatóan a szociáldemokratákkal lép koalícióra. A két két párt azonban több ponton sem ért egyet a gazdasági reformokkal kapcsolatban, holott a gazdasági helyzet Németország egyik legégetőbb problémája – mondta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa, az MCC senior kutatója úgy véli, az ellentéteket jelzi az is, hogy az eddig is kormányzó, de a választásokon gyengén szereplő szociáldemokraták többször is kijelentették, egyáltalán nem biztos, hogy koalícióra fognak lépni a kereszténydemokratákkal. Ennek ellenére a szakértő szerint ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Egyrészt azért, mert a kereszténydemokraták kancellárjelöltje, Friedrich Merz nagyon egyértelműen több ízben is kijelentette: kizártnak tartja, hogy a választások második helyezettjével, az AfD-vel alakítson koalíciót, másrészt Merz számára lényeges az, hogy mielőbb el tudja kezdeni a gyakorlati kormányzást.

Máthé Réka Zsuzsánna szerint a két párt közötti legfontosabb nézetkülönbség az adósságfékszabály fenntartásában, illetve a szociálpolitika átalakításában van. A kutató emlékeztetett, hogy az adósságféket még a 2008-as gazdasági válság után vezette be az Angela Merkel vezette kormány, és az alkotmányban rögzítette, hogy bizonyos küszöböt nem léphet át a szövetségi államadósság.

"Abban az időszakban ez egyértelműen egy józan és helyes lépés volt, csakhogy azóta a gazdasági környezet már lényegesen változott, és most már szükség volna olyan intézkedésekre és beruházásokra, amelyek jelenlegi fiskális helyzetben nem valósíthatók meg. Emiatt pedig már évek óta Németország, Európa legnagyobb és legfontosabb gazdasága, stagnál" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Arra is emlékeztetett, hogy korábban a CDU/CSU egyértelműen elutasította azt, hogy változtassanak az adósságfék szabályán, miközben a szociáldemokraták olyan módosításokat szeretnének, amelyek lehetővé teszik a lényeges reformokat. Friedrich Merz korábban teljes mértékben elutasította azt, hogy újratárgyalják az adósságfék kérdését, de a kutató jelezte, hogy az utóbbi napokban már belengette, hogy tárgyalni mégiscsak lehet róla, és ezzel megnyitotta a lehetőséget az adósságfék reformja előtt.

Az energiaproblémák orvoslásában mindkét párt egyetért, a módjában azonban a szakértő szerint nem, mert az SPD strukturális átalakításokat szeretne, új elektromos hálózatokat és töltőállomásokat építene, míg a CDU/CSU inkább fiskális eszközökkel szeretné az energiaárakat mérsékelni.

"Az elinduló tárgyalások következménye nagy valószínűséggel az lesz, hogy valamilyen formában a strukturális reformok mégiscsak bekövetkeznek, amelyek lehetővé teszik majd az energiahordozók árának csökkentését és az infrastrukturális beruházások növelését. Ez pedig nemcsak Németországnak, hanem az egész Európai Uniónak és különös mértékben Magyarországnak is nagyon fontos lenne" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
Odaveszhet az állampapírok teljes adómentessége?

Odaveszhet az állampapírok teljes adómentessége?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői műsora. Az adás első részében arról volt szó, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a magyar lakossági állampapírok más országok kötvényeivel szembeni adóelőnye miatt. A tét az állampapírpiac egyik legfontosabb vonzereje: hogy a befektetők a legtöbb magyar állampapír esetében teljes adómentességet élveznek. Egy 10 millió forintos befektetéssel számolva akár évi 154 ezer forint is múlhat azon, hogy a kamatjövedelem adómentes marad-e. Vendégünk volt Süle-Szigeti Bulcsú a Portfolio pénzügy rovatának elemzője. A műsor második felében arról beszélgettünk Hornyák Józseffel, a Portfolio munkaerőpiaccal foglalkozó elemzőjével, hogy három évnyi gazdasági stagnálás után emelkedni kezdett a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, ami arra utalhat, hogy a vállalatok már erősebb konjunktúrára készülnek. Közben viszont a pályakezdők helyzete romlik: a 25–30 évesek foglalkoztatási rátája 80 százalék közelébe süllyedt, munkanélküliségi rátájuk pedig az elmúlt hónapokban a 6 százalékot is elérte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×