Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.64
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unio, a CDU elnöke (j) és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a szövetséges Keresztényszocialista Unió, a CSU elnöke a közös frakció alakuló ülésén a törvényhozás berlini épületében 2025. február 25-én. A két nappal korábbi előrehozott német parlamenti választásokon a két párt a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/DDP pool/Andreas Gora

Szakértő: az adósságfékszabály lesz a német koalíciós tárgyalások szakítópróbája

A német előrehozott választások után várhatóan a CDU/CSU és az SPD lép koalícióra, ám a két párt között jelentős nézeteltérések vannak – vélekedik Máthé Réka Zsuzsánna. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója szerint a megegyezés nemcsak Németország, hanem az egész Európai Unió, és különösen Magyarország számára is fontos lehet.

A német előre hozott választás győztese, a CDU/CSU várhatóan a szociáldemokratákkal lép koalícióra. A két két párt azonban több ponton sem ért egyet a gazdasági reformokkal kapcsolatban, holott a gazdasági helyzet Németország egyik legégetőbb problémája – mondta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa, az MCC senior kutatója úgy véli, az ellentéteket jelzi az is, hogy az eddig is kormányzó, de a választásokon gyengén szereplő szociáldemokraták többször is kijelentették, egyáltalán nem biztos, hogy koalícióra fognak lépni a kereszténydemokratákkal. Ennek ellenére a szakértő szerint ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Egyrészt azért, mert a kereszténydemokraták kancellárjelöltje, Friedrich Merz nagyon egyértelműen több ízben is kijelentette: kizártnak tartja, hogy a választások második helyezettjével, az AfD-vel alakítson koalíciót, másrészt Merz számára lényeges az, hogy mielőbb el tudja kezdeni a gyakorlati kormányzást.

Máthé Réka Zsuzsánna szerint a két párt közötti legfontosabb nézetkülönbség az adósságfékszabály fenntartásában, illetve a szociálpolitika átalakításában van. A kutató emlékeztetett, hogy az adósságféket még a 2008-as gazdasági válság után vezette be az Angela Merkel vezette kormány, és az alkotmányban rögzítette, hogy bizonyos küszöböt nem léphet át a szövetségi államadósság.

"Abban az időszakban ez egyértelműen egy józan és helyes lépés volt, csakhogy azóta a gazdasági környezet már lényegesen változott, és most már szükség volna olyan intézkedésekre és beruházásokra, amelyek jelenlegi fiskális helyzetben nem valósíthatók meg. Emiatt pedig már évek óta Németország, Európa legnagyobb és legfontosabb gazdasága, stagnál" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Arra is emlékeztetett, hogy korábban a CDU/CSU egyértelműen elutasította azt, hogy változtassanak az adósságfék szabályán, miközben a szociáldemokraták olyan módosításokat szeretnének, amelyek lehetővé teszik a lényeges reformokat. Friedrich Merz korábban teljes mértékben elutasította azt, hogy újratárgyalják az adósságfék kérdését, de a kutató jelezte, hogy az utóbbi napokban már belengette, hogy tárgyalni mégiscsak lehet róla, és ezzel megnyitotta a lehetőséget az adósságfék reformja előtt.

Az energiaproblémák orvoslásában mindkét párt egyetért, a módjában azonban a szakértő szerint nem, mert az SPD strukturális átalakításokat szeretne, új elektromos hálózatokat és töltőállomásokat építene, míg a CDU/CSU inkább fiskális eszközökkel szeretné az energiaárakat mérsékelni.

"Az elinduló tárgyalások következménye nagy valószínűséggel az lesz, hogy valamilyen formában a strukturális reformok mégiscsak bekövetkeznek, amelyek lehetővé teszik majd az energiahordozók árának csökkentését és az infrastrukturális beruházások növelését. Ez pedig nemcsak Németországnak, hanem az egész Európai Uniónak és különös mértékben Magyarországnak is nagyon fontos lenne" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×