Grúz és orosz lapok, illetve a Politico is beszámolt róla, hogy az EU grúziai képviselője, Pawel Herczynski kedden közölte: sajnálatos módon egyelőre leállt Grúzia EU-csatlakozási folyamata, erről az EU vezetői döntöttek az Európai Tanács legutóbbi ülésén.
A június 27-i záróközlemény szerint a tanács komoly aggodalmának adott hangot a Grúziában a közelmúltban bekövetkezett fejlemények miatt, különös tekintettel a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény elfogadására. Ez a törvény az EU-országok vezetői szerint visszalépést jelent a Grúzia tagjelölt státuszára vonatkozó bizottsági ajánlásban meghatározott lépések tekintetében, és de facto a csatlakozási folyamat megállításához vezet.
Akkor az EU
- azt kérte a grúz hatóságoktól, hogy tegyék egyértelművé szándékaikat jelenlegi intézkedéseik visszavonásával, illetve biztosítsák, hogy az idén ősszel esedékes parlamenti választások szabadok és tisztességesek legyenek;
- felszólított a civil társadalom képviselői, civil aktivisták, politikai vezetők és újságírók ellen irányuló, egyre gyakoribbá váló megfélemlítések, fenyegetések és testi sértések beszüntetésére.
Az Oroszország déli határán fekvő volt szovjet köztársaságban zajló negatív fejlemények konkrét példájaként az állam- és kormányfők a civil társadalom szigorúbb ellenőrzéséről szóló új törvényt említették, amely kritikusai szerint – orosz mintára – a Kreml-párti kritikus médiumok és szervezetek elhallgattatását szolgálja. Az Euronews szerint Grúziában csak "orosz törvénynek" nevezett jogszabályt májusban fogadta el a parlament, hetekig tartó tömegtüntetések ellenére. A Kreml-barát többség a törvény elfogadása érdekében még az Európa-párti Salome Zurabishvili elnök vétóját is felülbírálta. Mint írták, a parlamenti többséggel rendelkező, kormányzó Grúz Álom párt a törvényt arra akarja felhasználni, hogy szigorítsa azon civil szervezetek elszámoltathatóságát, amelyek finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapják. Ezt a nagyobb átláthatósággal indokolja.
Oroszországban egy hasonló törvény "külföldi ügynöknek" bélyegzi ezeket a külföldről támogatott szervezeteket, amelyek aztán komoly üldözéseknek vannak kitéve.
Június 27-én Grúziában első olvasatban elfogadta a parlament az "LMBT-propaganda" tilalmáról szóló törvényjavaslatot is. A törvényjavaslatot második és harmadik olvasatban az őszi ülésszakon fogják tárgyalni. A Grúz Álom kormánypárt az ország alkotmányában is megfelelő módosításokat szeretne eszközölni, ehhez azonban a parlament kétharmados többségének támogatására lenne szüksége, amivel nem rendelkezik.
?1/3
— EU Delegation Georgia ?? (@EUinGeorgia) July 9, 2024
EU Ambassador, Pawel Herczynski:
Regrettably, Georgia’s EU accession process is stopped for now – this has been decided by EU leaders during the last European Council. pic.twitter.com/52QodRsj9n
?3/3
— EU Delegation Georgia ?? (@EUinGeorgia) July 9, 2024
It is sad to see EU-Georgia relations at such a low point, when they could have been at an all-time high. pic.twitter.com/NAnE81GOKS
Pawel Herczynski a csatlakozási folyamat felfüggesztése kapcsán most az X-en úgy fogalmazott, szomorú ilyen mélyponton látni az EU–Grúzia kapcsolatokat, amikor történelmi csúcson is lehettek volna.
Mindemellett az EU befagyasztott egy 30 millió eurós segélycsomagot (ez az Európai Békeprogram – EPF – része, és a grúz védelmi tárcának folyósították volna), illetve további intézkedéseket fontolgat arra az esetre, ha tovább romlana a helyzet az országban – mondta a grúziai EU-nagykövet.
Grúzia 2023 decemberében kapta meg az uniós tagjelölti státuszt. Az EU és Grúzia együttműködést folytat – többek között a keleti partnerségen keresztül –, hogy megerősítse politikai és gazdasági kapcsolatait.
Az EU mindazonáltal határozottan kiáll Grúzia területi integritása mellett, és támogatja az országot abban, hogy megbirkózzon az elfoglalt szakadár tartományokban – Abháziában és Dél-Oszétiában – dúló konfliktusokkal, ezt az uniós vezetők legutóbbi találkozójuk után is írásba adták.
Nyárra leállnak és megvárják az őszi választásokat
Herczynski most azt üzente az EU részéről Grúziának, "a grúz népnek kell megválasztania következő kormányát, és a következő grúz kormánynak kell döntenie az Európai Unióval kapcsolatos politikájáról". Hozzátette: "Grúzia tagjelölt ország, és ha a következő kormány érdekelt Grúzia európai uniós tagságának megvalósításában, akkor több mint készen állunk, több mint hajlandók vagyunk minden tőlünk telhető módon segíteni."
Az uniós nagykövet szerint a grúzoknak az október 26-i parlamenti választásokon kell eldönteniük, hogy az Európai Unió tagjává akarnak-e válni, részt akarnak-e venni a következő nagy EU-bővítésben, vagy egyéb terveik vannak a jövőjükről.
A politikai feszültség növekszik az országban
Június 12-én Grigol Liluasvili, a helyi állambiztonsági szolgálat vezetője arról számolt be, hogy bizonyos bel- és külföldi erők 2023-ban több alkalommal is megpróbálták megteremteni az államhatalom erőszakos megdöntésének feltételeit Grúziában. Mint mondta, belföldiek mellett külföldi erők is érintettek ilyen jellegű kísérletekben, illetve egy államcsíny megvalósítása érdekében "forrásokat is próbáltak mozgósítani".
Időközben zajlik a Grúzia és az Egyesült Államok közti kapcsolatok teljes körű felülvizsgálata is – jelentették be az amerikai védelmi erők a múlt héten. Erre bizonyos nyilvános nyilatkozatok – köztük kormánypárt tagjainak megszólalásai – nyomán kerül sor, reagált hétfőn Robin Dunnigan, az Egyesült Államok grúziai nagykövete az ügyre, arra utalva, hogy az utóbbi idők fejleményei azt mutatják, Tbiliszi szorosabb kapcsolatokat kíván kiépíteni Moszkvával.
A felülvizsgálat miatt határozatlan időre elhalasztották a júliusra tervezett közös amerikai–grúz hadgyakorlatot (Noble Partner) is.