Patrióták Európáért néven alakult a hét elején új képviselőcsoport az Európai Parlamentben. Az új pártcsaládot még június végén alapította Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt vezetője és Andrej Babis, a cseh ANO vezetője. A frakció a harmadik legnagyobb lesz az Európai Parlamentben, de Kalas Vivien szerint akár még bővülhet is az új egység létszáma. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa jelezte, az ötéves ciklus alatt bármikor lehet frakciót alapítani vagy váltani is.

A szakértő szerint a frakcióalapítással sikerült meglepni a mainstream vagy centrista pártcsaládokat, a szocialistákat, a Néppártot, illetve a liberálisokat, még akkor is, ha magyar miniszterelnök már a Fidesz néppárti kilépése után próbálkozott azzal, hogy egy új frakciót hozzon létre. "Giorgia Meloninak is meglepetés, és nem biztos, hogy annyira kellemes volt neki, amikor azt látta, hogy megalakult ez az új frakció, és megelőzte az ő képviselőcsoportját" – tette hozzá.

Kalas Vivien kifejtette, hogy az új frakcióban, amelynek elnöke a francia Jordan Bardella lett, az első alelnöke pedig a Fidesz EP-képviselője, Gál Kinga, hasonlóképpen oszlanak meg a feladatok, mint egy nemzeti parlamenti frakcióban, azzal a különbséggel, hogy az Európai Parlamentben a szavazáskor nincs frakciófegyelem. Ugyanakkor több fontos kérdés összetartja ezt a pártcsaládot, a leglényegesebb ebből szerinte az Európai Unió jövőjéről alkotott vízió. "A nemzetek Európája koncepciót támogatják, ami azt jelenti, hogy a tagállamok hatásköreit mindenképp meg szeretnék őrizni, akár erősíteni is az unióban a szupranacionális, közösségi intézményekkel szemben. Azt szeretnék, ha a tagországok mondanák meg az Európai Unió irányvonalát, nem szeretnék mélyíteni az integrációt" – mondta a szakértő, de hozzátette, a fősodortól eltérő elképzeléseik vannak a klímavédelem, a mezőgazdaság, a migráció vagy Ukrajna támogatása kérdésében is.

Kalas Vivien beszélt arról is, hogy az új frakciónak nagy informális súlya lesz az EP-ben, mert a harmadik legnagyobb szereplőként nem lehet figyelmen kívül hagyni.

"A hangjuk hallatszani fog, még akkor is, ha valószínűleg nem fogják a véleményüket figyelembe venni a jogalkotás során,

mert a három mainstream frakciónak, a liberálisoknak, szocialistáknak, illetve a Néppártnak együttesen, megvan az abszolút többsége" – mondta, és jelezte, ennek ellenére biztos, hogy az eddigieknél nagyobb súllyal lesz jelen az újfajta szemléletmód az Európai Unióban. Az érdekérvényesítést gyengíti viszont, hogy a Fidesz–KDNP kivételével a többi tagpárt nincs hatalmon a saját országában, így kisebb lesz a szava az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsban, ahol Orbán Viktor jelenítheti meg a Patrióták Európáért véleményét is.

Az Európai Parlament a július 16-án kezdődő ülésen fogja megválasztani először az elnökét, Roberta Metsola lesz az a következő két és fél évben, erről az Európai Tanács ülésén informális megállapodás született. Ezt követően választják meg az alelnököket, legfeljebb 14-et, majd a szakbizottságok elnökeit, alelnökeit jelölik a pozíciókra, és őket abszolút többséggel titkos szavazáson választják meg a képviselők. Kalas Vivien elmondta, már előzetesen egyeztetni szoktak a pozíciókról, és úgy értesült, hogy a liberálisok, a szocialisták, illetve a néppártiak megállapodtak abban, hogy a Patrióták Európáért képviselőcsoportnak nem adnak szakbizottsági elnöki, illetve alelnöki pozíciókat. "Már csak ilyen szempontból is érdekes lesz az, hogy az Európai Parlament alelnökei közé be tud-e kerülni ebből a képviselőcsoportból bárki is" – tette hozzá.

Parlamenti kiszorítósdi

A három mainstream párt a szakértő szerint megpróbálja elszívni a levegőt a Patrióták elől, sőt szerinte még a Giorgia Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformerek felé is nyitni fog a többség, hogy megakadályozza, hogy ennek a tagpártjai is csatlakozzanak az új frakcióhoz, amely úgy a második legerősebb képviselőcsoport lenne az Európai Parlamentben. Ha azonban ez nem jön létre, akkor is lehet együttműködés a két jobboldali képviselőcsoport között, akár ügyek mentén, így a konzervatívok és reformereken keresztül akár olyan hangokat is tudnak érvényre juttatni, amelyeket ez az új képviselőcsoport szeretne, ha megvalósulna.

Az Európai Parlamentben július 18-án szavaznak az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyenről. A német politikus újrajelölését csak Orbán Viktor nem támogatta az Európai Tanácsban, de Kalas Vivien emlékeztetett, hogy Giorgia Meloni is tartózkodott a szavazáson. Ennek szerinte inkább taktikai oka van, mert azt szeretné elérni, hogy a konzervatívok és reformereket is vonják be a döntéshozatalba, és azt is szeretne elérni olasz miniszterelnökként, hogy bizottsági alelnöki pozíciót kapjon a leendő olasz biztos. A szakértő szerint most vékony jégen táncol Giorgia Meloni, mert korábban övé volt a harmadik legnagyobb képviselőcsoport az Európai Parlamentben, így minden lehetősége megvolt arra, hogy mind a frakciója, mind pedig ő maga meghatározó politikai erő legyen az Európai Unióban, de most átalakultak az erőviszonyok.

"Most el kell döntenie Meloninak, hogy szeretne együttműködni a Néppárttal, a szocialistákkal, a liberálisokkal és ott szeretne lenni az uniós döntéseknél, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a Patrióták Európáért eltávolodik tőle, vagy pedig ő is azt szeretné, hogy a jobboldal egy egységgé álljon össze, amely erősebb érdekérvényesítési képességekkel rendelkezhet az Európai Unióban"

– magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa.

Ursula von der Leyen súlyát jelzi majd, hogy milyen többséggel támogatják az EP-ben, emlékeztetett, hogy 2019-ben csak kilenc szavazattal haladta meg az abszolút többséget. "Az előző ciklus elején geopolitikai bizottságnak nevezte a saját testületét, most még nagyobb szüksége lesz az Európai Uniónak, hogy meghatározza, hogy hol van a helye a világpolitikában, ebben nagyon fontos szerepet játszhat, ami erősítheti őt, de ami nehezíti, az az, hogy nem tudjuk, valójában ki az Európai Unió vezetője" – mondta Kalas Vivien.

A soros elnök szerepe

Július 1-je óta Magyarország az Európai Unió soros elnöke, a szakértő kiemelte, hogy a mindenkori soros elnöknek "befelé" van feladata az Európai Unió irányvonalának irányításába, és kevésbé "kifelé", bár a soros elnökséget betöltő ország miniszterelnöke vagy államfője is képviseli az Európai Uniót, ilyen funkciója is van a soros elnöknek. A soros elnök készít programot a féléves időszakra, és ő szervezi a tanácsüléseket is, ebben is van egy hivatalos menetrend, de informális tanácsülést is tudnak szervezni, ebben van mozgástere a soros elnökségnek. Arról is beszélt, hogy a szokásjog alapján vannak tiltott területek is, ilyen az, hogy nem tehet olyan kijelentéseket az Európai Unió nevében, amelyeket nem egyeztetett a tagországokkal.

A soros elnökség viszont lehetőséget kínál arra, hogy a programba az összeurópai érdekeken keresztül egy kicsit a saját érdekeit is behozza, ilyen például Magyarország esetében a demográfiai kihívások kezelése, amire az elmúlt időszakban az Európai Bizottság részéről is egyre nagyobb figyelmet fordítottak, de nem volt központi téma az Európai Unióban

Kalas Vivien szerint hivatalosan nem nagyobb a diplomáciai súlya a soros elnöknek, de a partnerei tudják, hogy ő a soros elnökséget betöltő ország vezetője, és

"úgy is viszonyulnak hozzá, és úgy is hallják meg, amit ő mond".

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben rendkívül aktív volt, hiszen még a soros elnökség megkezdése előtt egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral, Giorgia Meloni olasz kormányfővel és Emmanuel Macron francia elnökkel, majd pedig az elmúlt napokban elutazott Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és az újabb állomás Washington. A szakértő szerint az, hogy a soros elnökség kezdetét megelőző időszakban a legfontosabb tagországok vezetőivel tárgyal, megszokott gyakorlat, ekkor informálisan is egyeztetnek az elnökségi programról. Arra viszont még nem volt példa, amit a magyar kormányfő végrehajtott, hogy ilyen sok, meghatározó országba ellátogasson még egy teljes soros elnökségi ciklusban sem. "Hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, és egyébként az Európai Unió is, hogy nem az unió képviseletében jár el, nem mint soros elnök, hanem mint magyar kormányfő, de azért tudják a partnerei, hogy ő honnan érkezik" – tette hozzá.

Az elemző szerint Orbán Viktor békemissziójának belpolitikai motivációja is lehet, hiszen eddig is azt mondta, hogy békére van szükség, amiben ő aktív szerepet szeretne játszani, és most próbálja a felek álláspontjait megismerni, akár közvetíteni közöttük, vagy valamilyen módon a háború végét, vagy legalábbis fegyverszünetet elérni. Ugyanakkor az Európai Unióban is jól jöhet, különösen most, az új frakció megalakulása után, hogy ő próbál tenni a békéért. "Ez elsősorban kommunikáció, egyedül most nem fog tudni mit elérni ebben a két hétben, de lehet, hogy nagyon fontos tárgyalásokat folytat, és ennek rövidebb-hosszabb távon pozitív következményei lesznek" – tette hozzá. Ezt erősíti az a levél is, amelyben az Európai Tanács elnökét tájékoztatta a tárgyalásainak az eredményéről, de az, hogy ennek mennyire lesz foganatja, a következő napokban vagy hetekben fog kiderülni.

Választás az Egyesült Királyságban és Franciaországban

Az Egyesült Királyságban a baloldal elsöprő sikert aratott úgy is, hogy nem szerzett sokkal több szavazatot, mint az előző választáson, és a Konzervatív Párt gyakorlatilag a majdnem másfél évtizedes kormányzás után háttérbe szorult. Kalas Vivien úgy látja, a választások mindenképp egy nagyon érdekes folyamatot vetítenek előre, mert az új miniszterelnök nagyon más politikát képvisel, mint a konzervatívok az Európai Unióval kapcsolatban.

Franciaországban az új baloldal nyerte a parlamenti választásokat, Macron pártja lett a második, míg Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés a harmadik helyet szerezte meg. Kalas Vivien szerint váratlan eredmény született, és most patthelyzet van, egyik nagy tömb sem tud egyedül kormányt alakítani. Szerinte két forgatókönyvet a legvalószínűbb: az egyik, hogy egy technokrata, szakértői kormány alakul meg, a másik pedig, hogy Macron szövetsége összefog a baloldallal, vagy annak egy részével, de ott nem Macron szövetsége lesz a vezető erő, és a baloldal fogja adni a miniszterelnököt.

"Macron mozgásterét korlátozni fogja, bármilyen kormány alakul Franciaországban, de az elnök szempontjából még nehezebb lett volna a helyzet, ha a Nemzeti Tömörülés adná a miniszterelnököt"

– tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a Nemzeti Tömörülés és Marine Le Pen elsősorban a 2027-es államfőválasztásra készült, hiszen nem is számíthatott arra, hogy előre hozott parlamenti választások lesznek. "Ennek betudható az, hogy elkezdtek középre húzódni, mert megérezték azt, hogy Franciaországban a gazdasági helyzet, a bevándorlás is olyan komoly problémát jelent a polgároknak, amire válasszal kell szolgálniuk valami mérsékeltebb álláspontot képviselve" – mondta az elemző, és hozzátette, az a stratégia, hogy 2027-ig majd úgy pozicionálják magukat, hogy a középről is tudjanak embereket megszólítani, vagy akár a baloldalról is. Az első forduló ennek a váltásnak a sikerét mutatta, de után Kalas Vivien szerint a francia polgárok megijedhettek, hogy valóban jobboldali kormánya lehet az országnak. "Le Pennek most kicsit nehezebb dolga van, mint volt az EP-választások előtt, de újra meg tud majd erősödni, amikor majd a 2027-es elnökválasztáshoz érünk" – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa.