Informális EU-csúcsot tartanak hétfő este Brüsszelben, amelynek célja a választások eredményeinek értékelése. Ugyanakkor az elmúlt napok rendkívül intenzív háttértárgyalásainak eredményeként a tagállami vezetőknek meg kell nevezniük jelöltjeiket, választottjaikat a fontos pozíciókra. Ezek közül a legfontosabb az Európai Bizottság elnöke, akinek megválasztása majd az új Európai Parlament feladata lesz, ezenkívül meg kell választani az Európai Tanács elnökét és a külügyi főképviselőt is.

Hivatalosan a személyi kérdésekről a június 27-28-i EU-csúcson fognak dönteni, de vélhetően már most megegyezhetnek majd a nevekben – állítja az uniós ügyekben mindig naprakész Politico. A lap szerint a tagállamok abban egyezhetnek meg, hogy támogatják a néppárti Ursula von der Leyen második ciklusát az Európai Bizottság élén, míg Charles Michel lejáró mandátuma után az Európai Tanács vezetésével a szocialista portugál exminiszterelnököt, António Costát bízhatják meg, a kvázi uniós külügyminiszter pedig a liberális észt kormányfő, Kaja Kallas lehet. A negyedik fontos uniós posztot, az EP-elnökit továbbra is a máltai Robert Metsola tölthetné be a kiszivárgott hírek szerint.

A múlt héten Olaszországban rendezett G7-csúcson a házigazda Giorgia Meloni olasz kormányfő, illetve Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár tárgyalt már erről, és a lap úgy tudja, ebben egyetértés alakult ki közöttük – mind a német, mind a francia politikus arról beszélt a G7-csúcsot követően, hogy akár már ezen a héten megszülethet a döntés a pozíciókat betöltő személyeket illetően.

Fontos azonban az is kiemelni, hogy egyrészt a döntéshez az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsban minősített többség szükséges – azaz nyolc tagállam, illetve az európai népesség 35 százalékát képviselő vezetők blokkolhatják az előzetes megállapodásokat is, másrészt a 720 fős Európai Parlamentben is többséget kell állítani a tanács által kiválasztott bizottsági elnökjelöltnek. Márpedig az Ursula von der Leyen mögött álló informális nagykoalíciónak – ide tartoznak az Európai Néppárton kívül a szocialisták, a liberálisok és a zöldek – elvileg 405 képviselője van, csakhogy a bizottsági elnök újrázásának még saját pártcsoportjában, a Néppártban sem teljes a támogatottsága. Azt sem árt felidézni, hogy öt éve mindössze kilenc szavazaton többséggel választották meg Ursula vond der Leyent, akit egyébként a néppárti csúcsjelölt, Manfred Weber helyett épp a mostani, informális csúcson dobott be közös, új jelöltként Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel, akkori német kancellár.

A várható menetrend szerint a hétfő esti informális csúcstalálkozó után a személyi döntéseket majd a jövő heti, kétnapos, rendes EU-csúcson véglegesítik, Ursula von der Leyent pedig az EP július 18-án választhatja meg, miután július 16-án megtartják az alakuló ülést, ahol elnököt választ magának a parlament.

Az EP-választás felhatalmazása

Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francai elnök csupán 13,9, illetve 14,6 százalékos eredményt ért el. Szintén jelzésértékű az Európai Tanácsban, hogy a nagy tagállamok vezetői közül Pedro Sánchez spanyol kormányfő (30,18 százalék) sem tudta megnyerni hazájában az EP-választást, míg Giorgia Meloni kormánypártja a ciklus közepe felé közeledve is (28,76 százalék) képes volt győzelmet aratni – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből.

A Fidesz–KDNP választási sikerénél nagyobbat csak a kvázi kétpártrendszerben versengő máltai Munkáspárt (45,26 százalék) ért el, a legnagyobb felhatalmazást szerzők között szerepel még Donald Tusk, miután a PO 37,1 százalékos eredményt ért el.

Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője szerint az EP-választások eredményét is figyelembe kell venni a személyi döntéseknél, és emlékeztetett, hogy Macron korábban Mario Draghit ajánlotta Von der Leyen helyére, csakhogy a francia elnök pártja rosszul szerepelt a választáson, és előre hozott nemzetgyűlési választást is kiírt, ezért kérdéses, hogy mekkora súlya lesz a uniós döntésnél. Az elemző szerint könnyen előfordulhat, hogy az állam- és kormányfők informális tárgyalásán bedobnak egy másik nevet, és Ursula von der Leyen magas elutasítottsága miatt ez nem is lenne meglepő.