eur:
411.26
usd:
392.94
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Joan Donoghue elnöklő bíró (j5) a hágai Nemzetközi Bíróság üléstermében 2024. január 26-án. A bíróság a mai napon döntést hoz abban az ügyben, amelyben Dél-Afrika népirtással vádolja Izraelt. Dél-Afrika népirtás vádjával kezdeményezett eljárást Izrael ellen arra hivatkozva, hogy a zsidó állam a Gázai övezet ellen indított offenzívájával megsértette a népirtásról szóló, 1948-as ENSZ-egyezményben foglalt kötelezettségeit. Az izraeli külügyminisztérium visszautasította a vádat, a civileket élő pajzsként használó Hamászt téve felelőssé a Gázai övezet több mint 25 ezer halottjáért.
Nyitókép: MTI/EPA/Remko De Waal

Bekeményített az ENSZ: első alkalommal marasztalta el Oroszországot a nemzetközi jog megsértéséért

Az ENSZ Nemzetközi Bírósága szerint Oroszország megsértette a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról és a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményeket. Eddig még sosem hozott döntést a hágai székhelyű bíróság a nemzetközi jog Oroszország általi megsértésével kapcsolatban.

Az ukrán külügyminisztérium véleménye szerint az ENSZ-bíróság döntése - amelyről az Infostart is beszámolt - "nem hagy kétséget afelől, hogy az Oroszországi Föderáció lábbal tiporja a nemzetközi jogot". "Ukrajna továbbra is elkötelezett amellett, hogy igazságot és elszámoltathatóságot keressen Oroszország minden illegális cselekedetéért, beleértve azt a teljes körű inváziót is, amelyet Oroszország 2022-ben indított Ukrajna ellen" - írta a külügyminisztérium.

Ukrajna mindkét keresetét 2017-ben nyújtotta be a bírósághoz Oroszországgal szemben. A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint a Nemzetközi Bíróság határozatában bűnösnek találta Oroszországot a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezmény 9. cikkének megsértésében. Eszerint Oroszország nem tett eleget a terrorizmusfinanszírozási ügyek kivizsgálásával kapcsolatos kötelezettségeinek, amelyekre Ukrajna többször is felhívta a figyelmet.

Az ICJ azonban megalapozatlannak találta Ukrajna többi vádját. Kijev szerint a bíróság konzervatív megközelítést választott az egyezmény értelmezésében, és úgy döntött, hogy a terrorizmus finanszírozása az egyezmény értelmében csak pénzeszközök átutalására értendő, így nem terjed ki fegyveresek - ez esetben a Donyec-medencei oroszbarát szakadárok - katonai felszerelésekkel és fegyverekkel való ellátására, tehát Buk légvédelmi rakéták szállítására sem. Ilyen típusú rakétával találták el a malajziai utasszállító repülőgépet 2014-ben.

A másik keresetet Ukrajna az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten élő krími tatárokkal szembeni hátrányos megkülönböztetések miatt nyújtotta be.

A Nemzetközi Bíróság Kijev vádjainak nagy részét elutasította. Nem találta bizonyítottnak egyebek mellett azt, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot a krími tatárok érdekvédelmi szervezetének, a Medzslisznek a betiltásával. Az ICJ határozata szerint Oroszország viszont megsértette az ukrán kisebbséggel szembeni megkülönböztetés tilalmára vonatkozó kötelezettségét az oktatásban. A döntést ismertető bírósági elnök felhívta a figyelmet az ukrán nyelven tanuló iskolások számának robbanásszerű csökkenését mutató adatokra.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×