eur:
411.33
usd:
395.07
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Sanctions on Russia concept background with a flag on the signboard. Banning Russia concept
Nyitókép: Muhammad Farhad /Getty Images

Egy orosz pékség is nemzetközi tiltólistára került – eláruljuk, hogy miért

Az amerikaiaknak jó okuk volt arra, hogy szankcionálják a tambovi sütödét.

A washingtoni hatóságok kiszúrták, hogy az Oroszország középső részén, Tambovban működő pékségben nem csak kenyerek készülnek. A pékáru mellett a sütödét kis méretű drónok is elhagyják, amelyeket aztán az ukrajnai fronton vet be az orosz hadsereg – írja a londoni Financial Times.

"Friss kenyérillatuk van" – idézte a brit lap Alexander Rogatkin orosz újságírót, aki ellátogatott a tiltólistára tett pékségbe. Bár az aprócska, Bekas típusú kvadkopterek csak három és fél kilónyi robbanóanyagot szállíthatnak legfeljebb öt kilométer távolságra, mégis komoly veszélyt jelenthetnek, főleg, ha csoportosan zúdítják őket a fedezékekben vagy lövészárkokban meghúzódó ellenséges katonákra.

Márpedig ezeket a kis méretű robotokat viszonylag olcsón lehet gyártani – Tambovban például alig 250 dolláros darabonkénti áron tudják előállítani.

Ebben nagy segítséget jelentenek a Kínából származó 3D-nyomtatók, amelyekkel a drónok legtöbb alkatrésze készül. És ez a legfontosabb: civil üzemekben polgári célú eszközöket gyártanak, amelyeket viszont a hadsereg is használhat. Az egyszerű, Bekas drónok gyártáshoz használt kínai, 3D-s nyomtatókat ráadásul alkatrészenként is meg lehet vásárolni, ami aztán végképp ellehetetleníti az eszközök nyomon követését – nyilatkozott Allen Maggard, az amerikai C4ADS agytröszt orosz védelmi ipari elemzője.

A hadiipari vállalatok tevékenysége viszonylag könnyen nyomon követhető és szankcionálható. De egy pékségről senki sem gondolná, hogy drónokat is gyárt. Ezért is sürgeti Vlagyimir Putyin, hogy a civil gyártók minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a haditermelésbe. Tavaly február, az ukrajnai invázió kezdete óta 35 százalékkal nőtt a haditermelés, miközben a polgári célú változatlan szinten maradt – írja a Financial Times a Bank of Finland Institute for Emerging Economies által készített felmérésre hivatkozva.

Brit sajtóértesülések szerint eddig már több, mint ötszáz orosz magáncéget állítottak át katonai termelésre.

A lap fel is sorol néhány jellegzetes példát: a Káma folyó partján található Naberezsnije Cselni városában, egy hokiütőket készítő vállalkozás ma már lövedékálló mellényeket gyárt. Cseljabinszkban egy kempingfelszerelést előállító cég újabban katonai sátrak és hálózsákok előállítását végzi. Voronyezsben pedig az egyik mezőgazdasági felszerelésekkel foglalkozó vállalat távcsöveket, aknamentesítő készleteket és drónok elhárítására szolgáló eszközöket termel.

Ezen a videón Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsa elnökhelyettes éppen egy dróngyártó üzemet látogat meg:

A legjobban a drónok gyártása futott fel Oroszországban, és itt is, akárcsak az ukránoknál, főleg az úgynevezett FPV-k (first-person-view) előállítását szorgalmazzák. Ezek olyan repülő robotok, amelyeket nem kívülről figyelve irányítanak, hanem a videojátékokhoz hasonlóan egy, a gépről továbbított élőkép segítségével vezetik a kezelők. Így sokkal egyszerűbb az ellenség azonosítása és pontosabban lehet eltalálni a célt.

Persze hiába tudnak ilyen drónokat előállítani az oroszok, ez nem jelenti azt, hogy függetlenek lennének a külföldi beszállítóktól. "Legfeljebb csak a címke készül Oroszországban, a többi alkatrészt szinte kivétel nélkül külföldről hozzák be" – magyarázta a londoni lapnak Pavel Luzin, a washingtoni Jamestown Alapítvány vezető munkatársa. Viszont mivel civil vállalatokról van szó, amelyek polgári célú részegységeket vásárolnak,

ki lehet játszani a szankciók többségét.

A civil termelés és a hadiipar összefonódását jelzi az is, hogy a tambovi sütödében a drónokért felelős "pék" amúgy az orosz hadsereg tartalékos alezredese. Valerij Ljascsenko – a már idézett orosz riporter ottjártakor – éppen egy díszdobozba pakolt néhány, az üzemben készült süteményt. Mint mondta: Joe Biden amerikai elnöknek akarják elküldeni. Ehhez az igazgató, Jurij Csicserin magyarázatként annyit fűzött hozzá: „Büszkék vagyunk és örülünk az amerikai döntésnek. Másként hogyan kaphatnánk ekkora nemzetközi hírverést?”

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 26. 21:18
×
×
×
×