eur:
383.99
usd:
354.05
bux:
68846.13
2024. május 25. szombat Orbán
Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke (j) pártja berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Sebastian Kahnert

A CDU-felszólítás ellenére Olaf Scholz nem hajlandó bizalmi szavazásra

Noha a parlamenti jóváhagyás még hátravan, a kormánykoalíció pártjai biztosak abban, hogy az általuk elfogadott "válságköltségvetés" előbb-utóbb életbe lép. Annak ellenére is, hogy az ellenzék – élén a konzervatív CDU-val, valamint a radikális jobboldali AfD-vel – hevesen tiltakozik a koalíciós egyezményben foglaltak ellen. Friedrich Merz kereszténydemokrata pártelnök arra szólította fel a kancellárt, hogy kezdeményezzen bizalmi szavazást a Bundestagban.

A példa nélküli költségvetési válságot közvetve az alkotmánybíróság robbantotta ki november közepén hozott határozatával. A karlsruhei testület alkotmányellenesnek minősítette a Scholz-kormány egy korábbi, az uniós alapok felhasználásával kapcsolatos döntését, és ezzel a költségvetésben 60 milliárd eurós hiány keletkezett. A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormánykoalíció ezt követően kényszerült a rendkívüli takarékossági intézkedésekre, így első lépésben a 2024-re szóló költségvetés mintegy 17 milliárd euróval történő megkurtítására.

Az erről szóló kormányzati megállapodás többhetes viták után a hét közepén ugyan megszületett, abban azonban sok a még tisztázásra szoruló részlet és még több a bizonytalanság. Így egyebek között arra vonatkozóan, hogy képes lesz-e a koalíció tiszteletben tartani az alaptörvényben is rögzített, az új hitelek felvételét tiltó úgynevezett adósságféket. Továbbá bizonytalan az is, hogy mi lesz a szociális kiadások sorsa, noha Olaf Scholz kancellár azokat előzőleg "sérthetetlennek" nevezte. Ennek ellenére továbbra sem került le a napirendrők a legrászorultabbaknak nyújtott havi pénzügyi támogatás, az úgynevezett Bürgergeld tervezett hatályon kívül helyezése.

A CDU elnöke "pénzügyi trükközéssel" vádolta a kancellárt, Friedrich Merz szerint a kormány nem fogja betartani az adósságféket. A pártelnök szerint Olaf Scholznak a tervezett törvénycsomag miatt bizalmi szavazást kellene kérnie a parlamentben.

"Az Ukrajnának ígért milliárdos segélyekkel és az egyéb kiadásokkal a koalíció legkésőbb a jövő év közepéig a költségvetési döntések felülvizsgálatára kényszerül" – vélekedett Merz, és szerinte a súlyos kormányválságot egy formális kompromisszummal igyekeztek lezárni.

A kancellár a bizalmi szavazást és a trükközés vádját elutasította, és méltatta azt a "koalíciós kompromisszumot", amely lehetővé teszi a 17 milliárd euró jövő évi megtakarítását. Reményét fejezte ki, hogy a parlament a tervezett költségvetést januárban jóváhagyja. Hangoztatta azt is, hogy Németország továbbra is "hatékony jóléti állam" marad, ugyanakkor továbbra is biztosít forrást a gazdaság korszerűsítéséhez.

Az elfogadott költségvetési tervezetből kitűnt, hogy több részletet még a minisztériumokban ki kell dolgozni, mielőtt arra a parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat áldását adhatná.

A tervezet része az üzemanyagok árának, illetve fűtési költségeknek a szén-dioxid kibocsátással arányos növelése, továbbá a villamosenergia-hálózati díjak milliárdos támogatásának megszüntetése.

A tervezetben foglaltak általános vélekedés szerint

jelentős többletterhet jelentenek majd egy átlagos német család számára.

Mindezt közvetve a gazdasági miniszter, Robert Habeck is elismerte. A zöldpárti politikus utalt arra, hogy nem lehet fedezni a kialakult válság okozta összes költséget. Habeck szerint ha a kormány el akarja kerülni az adósságfék felfüggesztését, és nem emeli az adókat, akkor vagy arra kényszerül, hogy kevesebb szolgáltatást nyújtson, vagy pedig növelje a bevételeket. A miniszter szerint a kormány úgy döntött, hogy a terheket a lehető legszélesebb körben szétosztja.

Christian Lindner pénzügyminisztert a ZDF-nek nyilatkozva ezt emelte ki, hogy a kormány továbbra is rekordszinten kíván befektetni, lényegesen többet, mint a koronavírus-járvány idején. A miniszter szerint csökkennek az adóterhek, ami hozzáárul a gazdaság versenyképességéhez és az emberek tehermentesítéséhez. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy csökkentik az állampolgárok juttatásait,. Ezt azzal indokolta, hogy "hatékonnyá kell tenni a jóléti államot".

Megerősítette, hogy nem tervezik az adósságfék felfüggesztését, de nem zárta ki, hogy erre "vészhelyzet" esetén erre sor kerülhet.

"Nem lehet megjósolni, hogy egy esetleges rendkívüli vészhelyzet miatt felfüggesztethető-e az adósságfék, ugyanakkor az nem is lehet automatikus" – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.24. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×