Infostart.hu
eur:
384.24
usd:
330.09
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
A Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) szervezet megalakulásának 55. évfordulójáról tartott megemlékezésen őrködik egy fegyveres férfi Gázában 2022. december 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Rostoványi Zsolt az Arénában: hiába van négy lehetőség is az izraeli helyzet rendezésére

Naponta mintegy 250 millió dollárba kerül Izraelnek a háború, és az izraeli lakosság körében nagy feszültséggel jár a hetek óta tartó konfliktus - mondta az Inforádió Aréna című műsorában Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus rektora. Úgy vélekedett, a kétállami megoldás mellett létezik még három javaslat az izraeli-palesztin kérdés rendezésére.

Izrael előtt szakértők szerint négy megoldási lehetőség áll, az egyik a kétállami megoldás, ami jó régóta napirenden van. A másik háromról szólva Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő, a Corvinus Egyetem rektor emeritusa az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélekedett, teljesen jó megoldást azok közül sem lehet választani.

A négy megoldás tehát - egy amerikai politológus "technikai" elmélete szerint - a következő lenne:

  1. kétállami megoldás: "Palesztin állam már eleve van. 1968-ban a palesztinok algíri csúcstalálkozóján kikiáltották, ezt a világ országainak többsége, beleértve Magyarországot, elismerte, az ENSZ-ben a Vatikánhoz hasonlóan megfigyelő tag. Tagja az UNESCO-nak és számos nemzetközi szervezetnek, és a zászlaja is ott lobog az ENSZ előtt. Teljes jogú tagságra viszont nincs esélye, de diplomáciai képviseleteket működtet, többek között Magyarországon is. De nyilván más a helyzet, mintha egy konkrét ország lenne konkrét földterülettel, az államiság funkcióit ellátni képes entitás volna. A jelenlegi helyzet nem ez."
  2. Nagy Izrael-megoldás I.: "Kétnemzetiségű, kétnemzetű állam, ahol zsidók és palesztinok élnek békében egymás mellett. Amennyiben az állam demokratikus, az azt jelenti, hogy a választásokon is indulhatnak arabok és zsidók egyaránt, és mivel az arabok többségben vannak, az is bekövetkezhetne, hogy a zsidó állam vezetője arab lenne, ami teljes abszurdum, ellentmond a zsidó állam elképzelésének."
  3. Nagy Izrael-megoldás II.: "Etnikai tisztogatás lenne, a nem zsidók, vagyis az arabok erővel történő eltávolítása bizonyos területekről, de ez nem civilizált megoldás."
  4. Nagy Izrael-megoldás III.: "Apartheid állam jönne létre, Izraelen belüli palesztin enklávékkal, Izrael által kontrollált területeken palesztin autonómia. Az elmélet megalkotója szerint ez utóbbi lehetne létrehozható"

- részletezte Rostoványi Zsolt, nyomatékosítva, megvalósítható javaslat "nem látszik körvonalazódni, egyre nehezebb lesz ezt megtalálni".

November utolsó vasárnapján közben 14 külföldi és 3 izraeli túszt engedett el a Hamász, cserébe 39, izraeli börtönben raboskodó palesztinért. Joe Biden amerikai elnök azt mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy hosszabbítsa meg a tűzszünetet, amire Netanjahu azt felelte, minden hosszabbítási napért 10 túszt kér, de a Hamász nem mindenkiről tudja, hogy hol van.

Arról, hogy ez hogyan lehetséges, Rostoványi Zsolt azt mondta, "alagutak végén lehetnek" olyan túszok, akikről még a Hamász vezetése sem tud.

"Nehéz a helyzet, de az egész akció nagyon figyelemreméltó; az, hogy hosszas tárgyalások után sikerült Katar és Egyiptom hathatós közreműködésével sikerült létrehozni egy megállapodást Izrael és a Hamász között, ami nemcsak amiatt nagyon jó, hogy a túszok egy része kiszabadul, hanem a szállítmányok is szabadon közlekedhetnek a Gázai övezetben, persze korlátok között" - mutatott rá.

Elmondta még,

Izraelnek az elmúlt években csak rövid háborúi voltak,

az egyik leghosszabb a 2006-os, a libanoni Hezbollahhal vívott háború volt, ez 34 napos volt, a hosszas háborúzás márpedig a lakosság körében is feszültségeket indukál, "arról nem is beszélve, hogy rengetegbe kerül".

"250 millió dollár, amibe ez a háború naponta kerül, minden szempontból jó lenne, ha ebből a helyzetből sikerülne Izraelnek és a Hamásznak is kimennie; azt gondolom, ez a tűzszünet, ami valójában humanitárius szünet, hozzájárulhat a befejezéshez, ugyanakkor olyan hátulütője is lehet, hogy a Hamásznak így lehetősége van erőgyűjtésre a következő etaphoz. Nem lehet tudni, hogy ebben a helyzetben hogyan fog Izrael reagálni, de azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megsemmisíti a Hamászt. A tűzszünet után, ahogy Benjámin Netanjahu bejelentette, Izrael teljes erővel fog támadni" - fejtette ki Rostoványi Zsolt az Arénában.

Kijelentette, a világ közvéleménye a tűzszünet mellett foglal állást, ami újabb időt adhatna arra, hogy Izrael átgondolja, hogyan tovább, "mielőtt a helyzet eszkalálódhatna".

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×