eur:
406.18
usd:
376.68
bux:
76594.41
2024. november 8. péntek Zsombor
Albin Kurti, koszovói miniszterelnök, albán politikus, Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Koszovói kormányfő: a szerbek el akarták csatolni Észak-Koszovót

Albin Kurti a rendőrség által lefoglalt dokumentumokra hivatkozva azt állította, hogy a szerb fegyveresek nyolc nappal ezelőtti támadása egy nagyobb, Észak-Koszovó elcsatolására vonatkozó terv része volt.

A koszovói kormányfő közölte: 37 különböző ponton terveztek támadást, és ezzel olyan folyosót hoztak volna létre, amelyen fegyvereket és csapatokat tudtak volna Észak-Koszovóba küldeni Szerbiából.

Szeptember 24-én Észak-Koszovóban lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált a faluban. Milan Radoicic, a Szerb Lista nevű koszovói kisebbségi szerb párt azóta lemondott alelnöke beismerte: ő szervezte a támadást. Mint mondta a belgrádi vezetésnek semmi köze sem volt az akcióhoz. Belgrád is tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz.

Albin Kurti már a lövöldözés napján Belgrádot vádolta meg a fegyveres támadás megszervezésével, illetve megrendelésével.

Koszovó a múlt hét végén azt követelte, hogy Szerbia vonja vissza a hadseregét a koszovói határ közeléből, Pristina ugyanis készen áll megvédeni területi integritását, a szerb elnök pedig közölte, visszahívja a katonákat, akiknek nem állt szándékukban belépni Koszovó területére.

Donika Gervalla koszovói védelmi miniszter szintén aggodalmának adott hangot a koszovói határ közelében állomásozó szerb katonák miatt. A Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalának beszámolója szerint drónfelvételek tanúsítják Szerbia közvetlen részvételét a Koszovó elleni támadásban.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.

Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic vasárnap ismét leszögezte, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.

Címlapról ajánljuk

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Egyre terjednek azok a felvételek, melyeken az látható, hogy az ősöreg orosz Szu-25-ös csatarepülőgépek már egészen közel merészkedhetnek az ukrán célpontokhoz anélkül, hogy a légvédelem veszélyeztetné őket. A gondokat tetézi, hogy a Donbaszban és Kurszkban is haladnak előre az orosz csapatok, ráadásul Lengyelország is lemondott egy Mig-29-es vadászgépeket tartalmazó szállítmányt. Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitottnak mutatkozott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal a háború lezárásáról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×