A nyári parlamenti szünet ellenére nagy visszhangot váltott ki egy német konzervatív vezető állásfoglalása az európai és ezen belül a német menekültpolitikáról. Thorsten Frei, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti frakcióvezetője szerint "konstrukciós hiba" , hogy Európában és ezen belül Németországban a menekültjogot eredendően az egyén jogának (Individualrecht) tekintik, ami jelentős mértékben hozzájárul a menekültek, illetve migránsok áradatához. Egybehangzó értékelések szerint a politikus ezzel közvetve az 1949. május 23-án életbe lépett szövetségi alkotmány vonatkozó cikkelyének eltörlését sürgette.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban megjelent írásában Thorsten Frei az európai menedékjog módosítása mellett emelt szót.

"Az európai és ezzel együtt a mi menedékjogunk hazugságon alapul"

– állította a frakcióvezető. A konzervatív politikus "európai megoldást" sürgetett az egyén számára biztosított menedékjog hatályon kívül helyezésével, és "intézményes garanciák" bevezetését indítványozta.

A CDU elnöke, Friedrich Merz az elmúlt hetekben nagy hangsúlyt helyezett a párt migrációs politikájának módosítására, különös tekintettel arra, hogy a CDU országos támogatottsága csökkent. A CDU és a kisebbik keresztény párt, a CSU szövetsége ennek ellenére még mindig jelentős előnnyel vezeti a pártok népszerűségi listáját, amelyen második helyen a radikális jobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt áll. Friedrich Merz ugyanakkor elutasította, hogy állást foglaljon párttársa javaslatával kapcsolatban.

A frakcióvezető az indítványozott "intézményes garanciákra" utalva azt hangoztatta, hogy Európának évente " háromszáz- vagy négyszázezres", menedékre ténylegesen rászorult kontingenst kellene befogadnia. Az érintetteket pedig ezt követően szét kellene osztani a az uniós tagállamok között – fogalmazott.

Németország a menedékjogot az egyén jogának tekinti, és elutasítja ennek minden fajta korlátozását – hangoztatta, utalva az általa korlátlannak tartott menekültáramlásra. A többi között az ARD közszolgálati televízió által ismertetett írásában Thorsten Frei a többi között úgy értékelte, hogy az egyéni menedékjogon alapuló európai gyakorlat "mélyen embertelen", és veszélyezteti a társadalmakat. Szerinte a befogadással kapcsolatban a szelekció tekintetében "a legrátermettebbek joga" érvényesül. Aki viszont túl idős, túl gyenge, túl szegény vagy túl beteg, annak esélye sincs – tette hozzá.

Utalt arra is, hogy

nehéz különbséget tenni a védelemre szorulók és a gazdasági bevándorlók között, és ez a politika veszélyezteti a társadalmakat.

A konzervatív politikus indítványa felzúdulást váltott ki a a kormánykoalíció pártjai körében. A koalíció legerősebb pártja, a szociáldemokrata SPD parlamenti frakcióvezetője szerint a javaslat "irreális", sehova nem vezet, mivel nem fékezi meg az illegális migrációt. Dirk Wiese az egyéni menedékjogot ugyanakkor "fontos humanitárius vívmánynak minősítette. Szerinte az alaptörvény kidolgozói ez a cikkelyt "nem véletlenül" iktatták be az alkotmányba a második világháború után.

Annalena Baerbock külügyminiszter, a Zöldek Pártjának vezető politikusa úgy vélekedett, hogy konzervatív társának sajátos indítványát csupán a politikai "uborkaszezon" kiváltotta figyelemfelkeltés célozta.

Az ARD által idézett jogi szakértők többsége szerint a menedékjog egyértelműen az egyén számára biztosított jog. A karlsruhei alkotmánybíróság korábban egy hasonló felvetéssel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy az alanyi jogon alapuló menedékjog része az emberi méltóság garantálásának, ezért eltörlése szóba sem jöhet.

A szövetségi migrációs és menekültügyi hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg nagyon kevés olyan menekült ékezik Németországba, aki kimondottan az alaptörvény előirányozta védelemben részesül. Arányuk a hivatal szerint tavaly mindössze 0,8 százalékos volt.