Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: Pexels.com

Több kérdést vet fel a moszkvai dróntámadás legutóbbi videója, mint amennyit megválaszol

Kremlnél történt incidensről Oroszország számolt be, közölve, hogy azt Vlagyimir Putyin elleni merényletkísérletnek és terrorcselekménynek értékeli.

Szerdai moszkvai közlés szerint kedd éjjel Ukrajna dróntámadást kísérelt meg a Kreml ellen Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyilkolása céljából, de a két drónt az orosz védelem semlegesítette. A Kreml "kitervelt terrortámadásnak" és "Oroszország elnökének meggyilkolására tett kísérletnek" nevezte a történteket. Kijevi illetékesek és később Volodimir Zelenszkij Helsinkiben tárgyaló ukrán elnök is közölte, Ukrajna semmit sem tud az incidensről. Zelenszkij az orosz válasz (tetszőleges helyen és időben indított válaszcsapás) alapján egyenesen azt vélelmezte, hogy Moszkva nagyszabású "terrortámadásra" készül Ukrajna ellen a következő napokban.

A két drón repüléséről először homályos videók kezdtek terjedni a közösségi oldalakon. Aztán érkezett egy újabb, amely további kérdéseket vet fel. Az Anton Gerascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó által is megosztott felvételen az látszik, hogy vélhetően tűzoltók másznak fel a Kreml egyik kupolájára, miközben az egyik drón még csak ekkor érkezik, majd a kupola közelében, a képeken a zászló hátterében felrobban. A kommentelők felvetik kérdésként, hogy mit csináltak ott a tűzoltók a drón érkezése előtt, hogyan kerülhetett oda egyáltalán egy ilyen légi eszköz, illetve mitől "pukkant el".

(A nyitókép illuszráció.)

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×