eur:
411.03
usd:
394.44
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Finnország, a NATO és Svédország nemzeti zászlói a ceremónián, ahol Jens Stoltenberg NATO-főtitkár átveszi a Finnország és Svédország hivatalos csatlakozási kérelméről szóló dokumentumokat a katonai szövetség brüsszeli székházában 2022. május 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron

Törökország meglépte azt, amire a NATO és a finnek vártak

A török parlament csütörtök este jóváhagyta Finnországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozását.

A NATO 30 tagállamából már csak Törökországnak kellett hozzájárulnia Finnország csatlakozásához.

A török parlament jelenlévő 276 képviselője egyhangúlag hagyta jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt.

Ezzel megnyílt az út Helsinki teljes jogú tagsága előtt az észak-atlanti szövetségben. Finnország a török jóváhagyást és a még szükséges formalitásokat követően akár már a jövő héten a NATO 31. tagállama lehet.

A felvételt pedig a NATO-tagállamok kedden és szerdán esedékes külügyminiszteri találkozóján véglegesíthetik.

Finnország a szomszédos Svédországgal együtt tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Ahhoz, hogy a két állam a szervezet tagjává váljon, mind a 30 NATO-tagállamnak el kellett fogadnia és ratifikálnia kellett a szervezet bővítését.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtök este Twitter-üzenetben üdvözölte a török ratifikációt, hangsúlyozva, hogy ezzel "a NATO családja erősebb és biztonságosabb lett".

Sauli Niinistö finn államfő közleményben mondott köszönetet a NATO tagállamainak, hogy támogatták országa immár küszöbön álló csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez.

A magyar Országgyűlés hétfőn (március 27-én) hozzájárult Finnországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozásához. Mindössze hat képviselő szavazott nemmel.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

A hidegháború során jelentek meg az első olyan tengeralattjárók, amelyek képesek voltak a mélytengeri, vagy tengerfenék-hadviselésre (SSW - Subsea and Seabed Warfare). A fejlesztésben természetesen az Egyesült Államok járt az élen, így a leghíresebb hadművelet, az Ivy Bells is hozzájuk kötődik. A hidegháborút követően az Egyesült Államok elveszítette az érdeklődését a terület iránt, míg Oroszország tanult a Szovjetunió hibájából. Az orosz-ukrán háború, és az ehhez kapcsolódó orosz, vagy orosznak vélt műveletek hívták fel a figyelmet ismét arra, hogy mekkora sebezhetőséget jelent a tenger alatt futó, időközben egyre inkább gyarapodó kritikus infrastruktúra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 27. 16:09
2024. december 27. 14:20
×
×
×
×