eur:
411.73
usd:
395.32
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Burning candle on black background, space for text
Nyitókép: Boris Ipatov/Getty Images

107 évesen elhunyt a magyarokért küzdő legnépszerűbb román

Életének 107. évében elhunyt Mihai Sora román esszéíró, filozófus, a kommunista diktatúra bukása utáni román közélet egyik legaktívabb, egyben legnépszerűbb alakja.

Mihai Sora az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgáraként, egy ortodox pap fiaként 1916. november 7-én született a bánsági Temesjenőn (Ianova). Középiskolai tanulmányait Temesváron végezte, majd Bukaresti Tudományegyetemen tanult filozófiát. Eugene Ionescóval együtt kapta meg 1938-ban a Bukaresti Francia Intézet ösztöndíját tanulmányai párizsi folytatásához. Grenoble-ban doktorált 1944-ben, és Párizsban dolgozott kutatóként. Első filozófiai tárgyú könyvét is francia nyelven közölte. 1948-ban hazalátogatott Romániába, a kommunista hatóságok azonban nem engedték visszatérni Párizsba.

A diktatúra idején előbb a külügyminisztériumban dolgozott referensként, ahonnan "egészségtelen származása" miatt 1950-ben elbocsátották. Előbb az idegen nyelvű könyvek, később pedig az irodalmi és művészeti könyvek állami kiadóját vezette. Az 1960-as években ő indította el a Mindenki könyvtára (Biblioteca pentru toti) új sorozatát, amely néhány év alatt a román- és a világirodalom több mint 400 művét jelentette meg több mint 24 millió példányban.

A Ceausescu-diktatúra 1989-es megdöntése után már 73 évesen vállalta el az oktatásügyi tárca vezetését a Petre Roman által vezetett első, ideiglenes kormányban. A tisztséget fél évig töltötte be, posztjáról azonban eltávolították (visszaemlékezései szerint tiltakozásképpen maga mondott le) miután nyíltan kifejezte szimpátiáját a kommunista visszarendeződés ellen szerveződő diákmozgalmakkal. A 90-es évek elején egyik alapítója volt a Társadalmi Párbeszéd Csoportnak (GDS), majd rövid ideig alelnöki tisztséget töltött be a Polgári Szövetség Pártjában (PAC).

A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben számos alkalommal emelt szót a jogállamiság, a szólásszabadság, a demokratikus értékrend védelmében, ezért a civil társadalom egyfajta erkölcsi iránytűként tekintett rá. Mihai Sora 2017 elején - már százévesen - személyesen is részt vett a Btk. korrupcióellenes szigorának enyhítése ellen, az igazságszolgáltatás függetlensége védelmében szervezett százezres tömegtüntetéseken. Előrehaladott kora dacára a közösségi médiában is roppant aktív volt, népszerűségét jelzi, hogy

több mint 60 ezer követője közül mintegy tízezren kívántak neki boldog születésnapot tavaly novemberben.

A filozófus többször is állást foglalt az önálló romániai magyar egyetem létrehozása mellett. A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban (Tusványos) 2000-ben tartott előadásában elmondta:

erdélyi románként azért küzd a magyar egyetemért, mert jól tudja, hogy Trianon előtt jeles erdélyi magyar értelmiségiek is harcoltak a román nyelvű oktatás bevezetéséért.

Mihai Sora esszéíróként 1978 és 2006 között kilenc kötetet publikált, írói és filozófusi munkásságáért több díjat is kapott. Századik születésnapja alkalmával 2016-ban Klaus Iohannis államfő a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki, 2018-ban megkapta az Európai Parlament Európai Polgár Díját.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×