eur:
411.19
usd:
392.91
bux:
0
2024. november 25. hétfő Katalin
Szocsi, 2018. május 18.Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár kezet fog közös sajtóértekezletük végén a szocsi Bocsarov Rucsejben 2018. május 18-án. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Csirikov

Angela Merkel nagy beismerő vallomása az orosz elnökről

Elismerte a Putyin-barátsággal vádolt volt német kancellár, hogy történtek mulasztások Oroszország-politikájában. Angela Merkel utólag megbánta azt is, hogy nem fordított nagyobb gondot a német hadsereg, a Bundeswehr erősítésére. Azt azonban hangoztatta, hogy döntéseit az akkori idők tükrében kell szemlélni.

Visszavonulása, de különösen Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta Angela Merkelt számos bírálat érte a Vlagyimir Putyinnal ápolt, sokak szerint túl szorosnak tartott kapcsolataiért. Bírálták amiatt, hogy évekkel ezelőtt nem lépett fel kellő határozottsággal Ukrajna NATO-tagságért, a minszki megállapodások támogatásáért, valamint nem utolsó sorban az Oroszországgal való energetikai együttműködésért. A Németországot különösen erősen sújtó energiaválság nyomán a volt kancellár lett a bűnbak az energiaellátás terén nyomasztó orosz függőségért.

A bírálatok ellenére azóta keveset nyilatkozott, bár egy legutóbbi, a Der Spiegelnek adott interjúban azt állította, hogy a hatalomhoz mindennél jobban ragaszkodó Putyinnal szemben egyszerűen tehetetlen volt.

Ezúttal a Die Zeitnek adott interjút, amelyben azt fejtegette, hogy mulasztások történtek az Oroszországgal szembeni elrettentési politikában.

"Oroszország agresszivitására gyorsabban kellett volna reagálnunk"

– jelentette ki Merkel, utalva a Krím-félsziget orosz annektálására. Arra azonban emlékeztetett, hogy az annexió után Oroszországot kizárték a vezető ipari országokat tömörítő G8-csoportból, és a NATO katonákat küldött a Baltikum térségébe.

Merkel felidézte azt is, hogy a szövetség a tagállamok számára célul tűzte ki a védelmi kadásoknak a bruttó hazai termék két százalékát elérő növelését. Szavai szerint ez a célkitűzés be is került az általa vezetett kormány programjába, amely növelte ugyan a katonai kiadásokat, az előirányzott két százalékot azonban nem érte el. "De én sem tartottam minden nap egy-egy lángoló beszédet ennek érdekében" – ismerte el.

A korábbi kancellár ugyanakkor magyarázta is bizonyítványát. "Az akkori döntéseket az akkori idők befolyásolták" – jelentette ki. Szavai szerint az Oroszországgal és Ukrajnával, valamint a minszki megállapodások tető alá hozásával kapcsolatos döntések célja az volt, hogy egy a mostanihoz hasonló háborút megakadályozzanak. "Hogy mindez nem sikerült, nem jelenti még azt, hogy az említett kísérletek helytelenek voltak" – fűzte hozzá.

Angela Merkel nem tartotta elhibázott döntésnek a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat-2 orosz– német gázvezeték általa és Putyin által megpecsételt felépítését. Szavai szerint

a vezeték építésének megtiltása "veszélyesen megmérgezte volna légkört Oroszországgal".

Szerinte az orosz gáztól való német függőséghez hozzájárult az is, hogy kevesebb gáz érkezett Hollandiából, valamint Nagy-Britanniából, továbbá korlátozott mennyiség Norvégiából is.

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépült ugyan, de már nem járultak hozzá az üzembe helyezéséhez.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a bérmegállapodásról: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a bérmegállapodásról: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

A magyar startupok sikerét és az innovatív ötletek kibontakozását számos tényező akadályozhatja Magyarországon. Ide tartozik a szabályozási környezet, a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandósága, vagy a pénzügyi eszközök szűkössége. A Nemzeti Innovációs Ügynökség ezeknek a gátaknak a lebontásán dolgozik, aminek az eredménye nem csak egy kiterjedtebb magyar startup ökoszisztéma lehet, de az is hogy a magyar ötletek „láthatóvá válnak” a nemzetközi porondon. Erről kérdeztük Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkárt, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×