eur:
394.37
usd:
365.29
bux:
65565.66
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Szocsi, 2018. május 18.Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár kezet fog közös sajtóértekezletük végén a szocsi Bocsarov Rucsejben 2018. május 18-án. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Csirikov

Angela Merkel nagy beismerő vallomása az orosz elnökről

Elismerte a Putyin-barátsággal vádolt volt német kancellár, hogy történtek mulasztások Oroszország-politikájában. Angela Merkel utólag megbánta azt is, hogy nem fordított nagyobb gondot a német hadsereg, a Bundeswehr erősítésére. Azt azonban hangoztatta, hogy döntéseit az akkori idők tükrében kell szemlélni.

Visszavonulása, de különösen Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta Angela Merkelt számos bírálat érte a Vlagyimir Putyinnal ápolt, sokak szerint túl szorosnak tartott kapcsolataiért. Bírálták amiatt, hogy évekkel ezelőtt nem lépett fel kellő határozottsággal Ukrajna NATO-tagságért, a minszki megállapodások támogatásáért, valamint nem utolsó sorban az Oroszországgal való energetikai együttműködésért. A Németországot különösen erősen sújtó energiaválság nyomán a volt kancellár lett a bűnbak az energiaellátás terén nyomasztó orosz függőségért.

A bírálatok ellenére azóta keveset nyilatkozott, bár egy legutóbbi, a Der Spiegelnek adott interjúban azt állította, hogy a hatalomhoz mindennél jobban ragaszkodó Putyinnal szemben egyszerűen tehetetlen volt.

Ezúttal a Die Zeitnek adott interjút, amelyben azt fejtegette, hogy mulasztások történtek az Oroszországgal szembeni elrettentési politikában.

"Oroszország agresszivitására gyorsabban kellett volna reagálnunk"

– jelentette ki Merkel, utalva a Krím-félsziget orosz annektálására. Arra azonban emlékeztetett, hogy az annexió után Oroszországot kizárték a vezető ipari országokat tömörítő G8-csoportból, és a NATO katonákat küldött a Baltikum térségébe.

Merkel felidézte azt is, hogy a szövetség a tagállamok számára célul tűzte ki a védelmi kadásoknak a bruttó hazai termék két százalékát elérő növelését. Szavai szerint ez a célkitűzés be is került az általa vezetett kormány programjába, amely növelte ugyan a katonai kiadásokat, az előirányzott két százalékot azonban nem érte el. "De én sem tartottam minden nap egy-egy lángoló beszédet ennek érdekében" – ismerte el.

A korábbi kancellár ugyanakkor magyarázta is bizonyítványát. "Az akkori döntéseket az akkori idők befolyásolták" – jelentette ki. Szavai szerint az Oroszországgal és Ukrajnával, valamint a minszki megállapodások tető alá hozásával kapcsolatos döntések célja az volt, hogy egy a mostanihoz hasonló háborút megakadályozzanak. "Hogy mindez nem sikerült, nem jelenti még azt, hogy az említett kísérletek helytelenek voltak" – fűzte hozzá.

Angela Merkel nem tartotta elhibázott döntésnek a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat-2 orosz– német gázvezeték általa és Putyin által megpecsételt felépítését. Szavai szerint

a vezeték építésének megtiltása "veszélyesen megmérgezte volna légkört Oroszországgal".

Szerinte az orosz gáztól való német függőséghez hozzájárult az is, hogy kevesebb gáz érkezett Hollandiából, valamint Nagy-Britanniából, továbbá korlátozott mennyiség Norvégiából is.

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépült ugyan, de már nem járultak hozzá az üzembe helyezéséhez.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Telt ház közelében a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciája!

Telt ház közelében a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciája!

Óriási az érdeklődés a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment 2024 című konferenciája iránt, amelyen várhatóan Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára is részt vesz. Az egésznapos szakmai rendezvény teltház közelében jár, már csak néhány szabad hely van, így érdemes sietni a regisztrációval, amelyet itt tud megtenni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×