Az ARD televízió által ismertetett tanulmányból kitűnt, hogy a koronavírus-járvány – a többi között a bezártság, valamint a társaság hiánya, a korábbi megszokott napirend teljes felborulása – hosszú ideig tartó drámai nyomot hagyott a fiatalok pszichés állapotában. A legtöbb megkérdezett esetében egyértelművé vált, hogy lelki, pszichés ellenállóképességük elhasználódott, ezzel párhuzamosan pedig szaporodtak a különböző kockázati tényezők. A szerzők szerint mindez olyan figyelmeztető jel, amivel sürgősen foglalkozni kell.

"Az a tény, hogy a járvány lecseng, és az óvintézkedések túlnyomó többsége már nincs érvényben, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fiatalok pszichés megterhelése mindezzel egyenes arányban csökkenne, ellenkezőleg, továbbra is magas marad" – értékelte a lipcsei egyetem gyermek- és ifjúságpszichológusa, Julian Schmidt.

A tanulmány rávilágított arra, hogy a 14 és 29 év közötti fiatalok nem csupán a sorozatos válságok – a járvány, a klímaváltozás és az Ukrajnában zajló háború – miatt szenvednek.

A korábbiaknál sokkal rosszabbnak ítélték meg az életminőséget, a gazdaság helyzetét, a társadalmi összetartást, valamint a politikai viszonyokat.

"A válságok következményeként a fiatalok úgy érzik, hogy az alagútból többé egyáltalán nem tudnak kijutni" – vélekedett Simon Schnetzer, a tanulmány egyik szerzője.

A fiatalok több mint kétharmadát aggasztja a növekvő infláció is, de hasonló aggodalmat jelent számukra az Európában zajló háború, a klímaváltozás, a gazdasági, illetve energiaválság, valamint az erősödő elszegényedés. Ami az inflációt illeti, mindenekelőtt az élelmiszer, valamint az áram és a gáz magas ára aggasztja és sújtja is őket. A megkérdezettek mintegy egyötöde be is vallotta, hogy már adóssággal is rendelkezik.

"Éppen a bizonytalanság erősödő érzete járul hozzá ahhoz, hogy

a fiatalok egyre inkább a mában kívánnak élni, és nem a jövőt tervezik"

– fogalmazott Schnetzer.

A kutatók szerint a koronavírus-járvány idején a gyermekek és a fiatalok körében jelentősen megnövekedett médiafogyasztás ugyancsak nagy szerepet játszott pszichés terheik növekedésében. A közösségi médiában ugyanis az olyan kemény témákat, mint a klímaválság, az elmúlt időszakban pedig az Ukrajnában zajló háború, gyakran kendőzetlenül , sőt nem ritkán "katasztrofizálva" jelennek meg. Ennek egyértelműen negatív következményei, hogy a fiatalok egyre több válságba ütköznek, amelyek mind erősebben terhelik őket.

A tanulmány záró értékelése szerint úgy érzik, hogy az elmúlt két és fél -három évben rendkívül sok mindenről kellett lemondaniuk. Nem tudják, hogy milyen jövő vár rájuk, milyen jövőben érdemes élni, milyen jövőre kell törekedni - fogalmaztak a kutatók.

Hasonló tanulmány a koronavírus-járvány kezdete, 2020 óta félévente jelenik meg Németországban. A kutatók több mint ezer 14 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek érzéseikről, közérzetükről, aggodalmaikról.