Az InfoRádiónak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint az a legvalószínűbb, hogy a két halálos áldozatot követelő lengyelországi rakétabecsapódás nem szándékos támadás, hanem baleset volt. Gyarmati István úgy látja, hogy ebben a helyzetben sem a NATO-nak, sem Oroszországnak nem érdeke a helyzet eszkalálása.

"Már kedden is úgy gondoltuk, hogy ez nem szándékos támadás. Voltak kételyeink, hogy kik voltak, mert az orosz kormány szavahihetősége nagyon alacsony szintű; az, hogy cáfolták, nem jelentett semmit. De közben kiderült, hogy nagy valószínűséggel egy támadó orosz rakéta ellen kilőtt ukrán elhárító rakéta, a már elhíresült S-300-as maradványairól lehet szó" – szögezte le Gyarmati István.

Ebben a helyzetben a NATO-nak reagálnia kell. De mit kell minimálisan megtennie, illetve mi az a maximum, amit el kell kerülnie?

"A lengyelek a kezdetektől nagyon óvatosak voltak,

természetesen a NATO-tanács összehívását kérték, de nem az 5., hanem a 4. cikkely szerint, tehát konzultációs céllal. Erre számíthatunk most, aminek a végén erős politikai deklaráció következik, és bizonyos csapatmozgások várhatók a lengyel, a balti és a román határon, az ott állomásozó erőket megerősítik, a harckészültséget fokozzák, további légelhárító eszközöket telepítenek, de Ukrajnába is" – vázolta a szakértő, aki szerint nem csak amerikai fegyverekről és katonákról van szó, például a legmodernebb légelhárító rendszer most német.

"Közös reakció lesz, ki mit tud, kinek mi áll a rendelkezésére, valószínűleg azt fogja adni" – tette hozzá.

Gyarmati István leszögezte, hogy minden NATO-tagállam nyitott arra, hogy ha szükséges, atomfegyvereket telepítsenek a területére, de szerinte ez nem szükséges, és nem is fog bekövetkezni.

Hogy Magyarországnak mi a teendője Ukrajna szomszédjaként, illetve NATO- és EU-tagállamként, arról elmondta, határozott szolidaritást kell kinyilvánítani a lengyelekkel, a NATO miatt elsősorban, de "itt két ország hagyományos barátságáról is szó van".

A magyar haderő intézkedéseit viszont nem fogják nyilvánosságra hozni, de ezt nem is kell

– mondta még.

Végül arról beszélt, hogy senkinek sem érdeke a háborús eszkaláció.

"Az oroszok bajban vannak, egy kis szünetet szeretnének látni, vagy úgy, hogy az ukránok beadják a derekukat – ezért volt a keddi rakétacsapás –, vagy úgy, hogy fegyverszünetet kötnek, amely időt ad a behívott tartalékosok és sorkatonák kiképzésére, felszerelésére. De ez nem fog sikerülni. És az oroszok részéről nagyon nagy hiba is lenne egy fegyverszünet kérése, ebből adódóan a háború folytatódni fog."