Infostart.hu
eur:
384.52
usd:
330.65
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

„Európa túl régóta szabad prédája a kiberfenyegetéseknek” – lépett az EP

Szigorúbb ellenőrzési és végrehajtási követelményeknek kell megfelelniük a tagállamoknak és összhangba kell hozniuk szankcióikat: az erről szóló jogszabályt csütörtökön hagyta jóvá az Európai Parlament.

Az Európai Parlament és az uniós tagállamok közötti májusi megállapodás eredményeként létrejött jogszabály-tervezet szigorúbb kiberbiztonsági, beszámolási és információ-megosztási kötelezettségeket ír elő a tagállamok számára. Többek között jelenteni kell az incidenseket, fokozni kell az ellátási láncok biztonságát, titkosítást kell alkalmazni és fel kell tárni a sebezhetőségeket – olvasható az EP Magyarországi Kapcsolattartó Irodája sajtóközleményében.

Az új szabályok az eddiginél több szervezetre és szektorra vonatkoznak majd így például az olyan „alapvető jelentőségű ágazatokra”, mint az energiaipar, bankok, egészségügy, digitális infrastruktúra, közigazgatás és űrkutatás.

Mint olvasható, a tárgyalások során a képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a vállalatokra vonatkozó szabályok egyértelműek és pontosak legyenek, és igyekeztek a kormányzati és közigazgatási testületek lehető legnagyobb körét az irányelv hatálya alá vonni.

Az új irányelv az úgynevezett „fontos ágazatokra” is vonatkozik, ebbe a kategóriába például

  • a postai szolgáltatások,
  • a hulladékkezelés,
  • a vegyipar,
  • az élelmiszeripar,
  • az orvosi berendezések gyártása,
  • az elektronika,
  • a gépgyártás,
  • a gépjárművek és
  • a digitális szolgáltatók tartoznak.

Az e téren tevékenykedő összes közép- és nagy méretű vállalat a jogszabály hatálya alá esik.

Az irányelv emellett a különböző hatóságok és tagállamok együttműködésének javítását és az információmegosztás fokozását is előírja, és létrehozza az európai biztonságirés-adatbázist.

Ipari méretű támadásra ipari méretű válasz

„Európa túlságosan régóta szabad prédája már a zsarolószoftvereknek és kiberfenyegetéseknek. Vállalatainkat, kormányainkat és társadalmunkat ellenállóbbá kell tennünk az ellenséges akciókkal szemben – közölte Bart Groothuis jelentéstevő. – Ez az irányelv körülbelül 160 ezer szervezet biztonságosabb működését segíti majd, így Európában biztonságosabbá válik majd az élet és a munka. Segíti emellett az információk megosztását a magáncégekkel és partnereinkkel világszerte. Ha ipari méretű a minket ért támadás, akkor a válasznak is ipari méretűnek kell lennie. Eddig ez a legjobb európai kiberbiztonsági jogszabály, mivel mostantól Európa aktívan és szolgáltatásközpontú szemlélettel foglalkozik majd a kibertámadásokkal.”

A vitában nem szólalt fel magyar képviselő.

A EP 577 szavazattal, hat ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt. Most az Európai Tanácson a sor, majd a hivatalosan elfogadott jogszabály megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×