A miniszter szerint a törvény reformja már régóta esedékes. A cél mindenekelőtt a szükséges képzett munkaerő biztosítása.

"Nem engedhetjük meg, hogy a szakemberek hiánya a tartós növekedés fékje legyen" – fogalmazott a szociáldemokrata politikus. Éppen ezért szükség van képzett külföldi szakemberekre – tette hozzá.

A szociáldemokratákból, a Zöldek Párjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormánykoalíció tavaly decemberi hivatalba lépését követően kilátásba helyezte a bevándorlással kapcsolatos jogok kiszélesítését. Az előkészületeket júliusban kezdték. A tervezett reform előzetes sarokköveit a munkaügyi miniszter párttársával, Nancy Faeser belügyminiszterrel együtt dolgozta ki.

Mindketten hangsúlyozták, hogy

a munkaerőpiacot meg kell nyitni a külföldi munkaerő előtt.

Ez arra az esetre is érvényes, ha a szóban forgó személy nem rendelkezik Németországban elismert végzettséggel. Ez annak a német munkaadónak a segítségével orvosolható, amelyikkel az adott munkavállaló a munkaszerződést megköti. A beutazás ily módon abban az esetben is engedélyezett, ha az illető igazolja külföldön szerzett szakmai tapasztalatait. A németországi elismeréssel kapcsolatos eljárás a beutazás után és a munkával párhozamosan zajlana.

Élesen bírálta a külföldiek beutazásával kapcsolatos hatóságokat a német kézműipari szövetség elnöke. Hans Peter Wollseifer szerint szerint az illetékes hatóságok inkább beutazást elhárító hatóságként viselkednek. A szövetség elnöke

hiányolta az általa szükségesnek tartott pozitív befogadási kultúrát (Willkommenskultur).

Úgy ítélte meg, hogy ez a szellem ma számos hivatal esetében hiányzik. A kézműipari ágazat jelentős mértékben ráutalt a külföldi szakemberekre - tette hozzá.

A Willkommenskultur a 2015-16-os menekültválság idején elterjedt, elsősorban az akkori kancellár, Angela Merkel nevéhez fűzött pozitív befogadási kultúrát jelentette.

A szövetség elnöke szerint évekig eltarthat, míg a balkáni térség felől ékezők Németországban vízumot kaphatnak, de éppen ezekre az emberekre lenne égetően szükség, mindenekelőtt az építőipar területén.