A mai napig megoldatlan rejtély, hogy mi robbantotta fel pontosan augusztus elején a Krímben található Novofedorivka térségében működő légibázist, illetve a Dzsankoj térségében lévő lőszerraktárat.

Az eset kapcsán a Portfolio azt írja, hogy augusztus végén a Ukraine Front Lines nevű, korábban Euromaidan PR néven működő oldal arról kezdett el információkat terjeszteni, hogy Szaúd-Arábia „visszaad” Ukrajnának egy rejtélyes, nagy hatótávolságú rakétarendszert, melyet Rijád még Kijevtől vásárolt meg a háború előtt.

A magyar portál szerint nagyon valószínű, hogy a hír nem igaz, hiszen nincs semmilyen fellelhető információ arról, hogy Ukrajna bármilyen nagy hatótávolságú rakétarendszert adott volna el Rijádnak. De maga a szóban forgó rakétarendszer, melyet az oldal csak Grim-2 néven emleget, viszont kifejezetten érdekes és legalább kísérleti szinten létezik/létezett.

Mindeközben a Drive haditechnikai melléklete, a War Zone nemrég részletes cikket közölt a saját fejlesztésű ukrán rakétarendszer hátteréről. Mint írják, a Juzsnoje Tervezőiroda 2003 óta dolgozik azon, hogy kifejlesszen egy olyan, kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétaindítót, melyek segítségével a szovjet gyártmányú, OTR-21 Tocska U rakétarendszereket le tudja váltani az ukrán haderő.

A War Zone azt írja, hogy a projekt több néven is ismert, ezek közül a Szapszan (vándorsólyom) valószínűleg a fejlesztési projekt fedőneve, miközben a Grom/Grim/Hrim-2 (mennydörgés) magának a rakétaszállító- és indítójárműnek és a hozzá kapcsolódó rakétarendszernek az elnevezése.

Az orosz invázió kezdetén az ukránok nagyon közel állhattak a rakétarendszer fejlesztésének véglegesítéséhez. 2016-ban már bemutatták és tesztelték a „Grom” elnevezést viselő rakétát, 2018-ban pedig nyilvánosan is felfedték a rendszerhez tartozó szállító- és indítójárművet is.

A Portfolio cikke szerint az ukrán védelmi minisztérium 2016-os, már archivált tájékoztatása szerint a rakétarendszer belföldi használatra szánt változatának lőtávolságát 500 kilométeresre tervezték, ráadásul képes lesz a rakéta iránymódosításra is, jelentősen rontva ezzel az elfogás lehetőségét. Vagyis

a rakétarendszerrel elvileg Moszkvát is célba lehetne venni Ukrajna északkeleti csücskéből.

A lap ugyanakkor ismételten hangsúlyozza, hogy nem tudni, hogy az ukrán haderő rendelkezik-e akár egyetlen egy Hrim-2-es rakétarendszerrel is. Hivatalosan 2022-ben kezdték volna meg a hadrendbe állítását, a háború azonban sok mindent felülírt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ukrán haderő teljesen leállt volna az új fegyverek fejlesztésével és rendszerbe állításával. Ha tehát a Hrim-2-es rakétarendszerek valóban közel álltak a fejlesztés végéhez (és a 2022-es rendszeresítési dátum erről árulkodik), nem kizárt, hogy ezeket a rendszereket használták az ukránok a krími célpontok támadására Odessza térségéből. Az, hogy mindössze egy, talán két támadás volt, azt jelzi, hogy vélhetően, ha rendszerbe is állították az ukránok a Hrim-2-eseket, akkor is nagyon limitált mennyiségű rakétával és indítójárművel rendelkeznek.

Visszakanyarodva a szaúdi szálra: ami tény, Szaúd-Arábia valamennyi pénzt maga is belerakott a Hrim-2-es fejlesztésébe, hiszen úgy volt, vélhetően egészen a krími krízisig, hogy Rijád lesz a rakétarendszer első és talán egyetlen vásárlója, mára azonban jó eséllyel már nem tolják bele a pénzt.

The Saudis will return to Ukraine the Grim-2 missile system bought from it, which is more reliable than Iskander and fires missiles further, 700 km.
That is, the missiles of the Armed Forces of Ukraine will reach moscow. pic.twitter.com/SVzqmRU7Iv

— Ukraine Front Lines (@EuromaidanPR) August 22, 2022

A Portfolio mások mellett hozzáteszi: ha bebizonyosodik, hogy Ukrajna valóban saját fejlesztésű Hrim-2-es rakétarendszerekkel követte el a támadást a Krím ellen, ezzel komoly riválist kap mind az amerikai ATACMS-rendszer, mind pedig az orosz Iszkander a nemzetközi piacon – már ha Ukrajna hadiipari kapacitásai túlélik ezt a háborút.

Címlapképünk: Harcképtelenné tett orosz tankokat állítottak ki Kijev belvárosában 2022. augusztus 24-én, az ukrán függetlenség 31. évfordulóján, amely egybeesik az orosz támadás hat hónappal ezelőtti kezdetével