Az ENSZ eredetileg négymillió ukrán menekültre számított, de a valóság mellett ma már eltörpül ez a szám. Most már arra figyelmeztetnek, hogy talán az évszázad menekültválsága van kialakulóban a szemünk láttára, ez pedig sokaknak ad munkát, írja a The Guardian.

Az európai országokban dolgozó segélyszervezetek és egyéb ügynökségek változtatnak, már a hosszú távú megoldások keresésére helyeződött át a fókusz. Mindenki azzal számol, hogy a háború és az azzal együtt kialakult helyzet még hónapokon, ha nem éveken át fog tartani.

Nem várható el az örök önkéntes segítség

Chris Melzer, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának, az UNHCR-nek német szakembere szerint az európaiak milliói, akik azonnal a menekültek segítségére siettek, már nem szerepelnek a szalagcímekben, de még mindig létfontosságú az a segítség, amit nyújtanak – és sokkal kevésbé fáradtak bele ebbe az elmúlt hónapokban, mint amit gondoltak volna.

"Egyfajta átmeneti szakaszban vagyunk.

A jövő nagy kérdése, hogy hogyan tudjuk támogatni az embereket közép- és hosszú távon.

Az önkéntes, spontán reakció, amely az erőfeszítéseket vezette, rendkívüli volt. De még ha ez a vonulat továbbra is jelentős marad, számolnunk kell azzal, hogy sok ember nem képes végtelen ideig segíteni" – mondta Jason Phillips, a Nemzetközi Mentőbizottság (IRC) Varsóban tartózkodó munkatársa.

Otthonok kellenek

Azokban az országokban, amelyekben nagy számú menekült igyekszik otthonra találni – ilyen Moldova, Lengyelország, Szlovákia és Románia is – most az jelent kihívást, hogy biztonságos, megfizethető és elérhető lakhatást tudjanak nyújtani azoknak a hazatérni nem kívánó családoknak.

Lengyelországba mintegy 3,5 millió menekült érkezett: a második világháború óta nem tapasztalt ilyen menekültmennyiséget európai ország.

"A Lengyelországba belépők 56 százaléka még áprilisban is azt tervezte, hogy barátoknál vagy önkéntes vendéglátóknál száll meg. Az ilyen jellegű ajánlatok azonban nem biztos, hogy tartósak. Nem számíthatunk arra, hogy a gdański tengerparti nyaraló, amelyet valaki kezdetben egy hétre vagy egy hónapra kínált, még elérhető. A helyzet nehéz egy olyan városban, mint Varsó, ahol már a konfliktus és az azt követő menekültválság előtt is

rendkívüli lakáshiány és emelkedő bérleti díjak

voltak jellemzők" – mondja Phillips. Most már csak napi 20 ezer ember érkezik az országba, de még ez is havi 600 ezret jelent, ami igazán magas szám.

A menekültszálló már kevés

Németország 725 ezer menekültet fogadott be – többet, mint bármely más nem Ukrajnával szomszédos ország –, a szociális lakhatási lehetőségek máris nagyon nagy mértékben csökkentek. Moduláris házak építésébe vágott bele az ország, a nagyvárosokban pedig a menedékhelyek ágykapacitását növelnék. Ulrike Lessig, egy berlini nonprofit munkatársa szerint ugyanakkor a menekültek egyre jobban vágynak legalább egy szobára, amelynek ajtaját magukra zárhatják - nem segítenek rajtuk a menekültszállások. Lessig szerint a frissen érkezőkben egyre nagyobb az igény arra is, hogy munkát találjanak: még azzal együtt is, hogy amint csak lehet, haza akarnak térni.

Moldova nagy terhet visz vállán

Moldova 100 ezer menekültek fogadott be, ezzel ebben az országban a legmagasabb az egy főre eső ukrán menekültek száma: ez azt jelenti, mintha 5 százalékkal megnőtt volna az ország népessége, miközben az infláció 27 százalékos és az ország függése az orosz és fehérorosz gáztól hatalmas. Az oktatásban tapasztalható kihívások csak egy részét jelentik a problémának. Az iskolarendszer nem tud ennyi új diákot befogadni, ezért inkább a szintén Ukrajnából érkező menekült tanárok segítik a tananyagban a gyerekeket távoktatással.

"Sokan reménykednek abban, hogy hazatérhetnek.

Már most is sok embert látunk, akik Ukrajnába ingáznak dolgozni, mondjuk Odesszába.

Rengeteg a mozgás oda-vissza, és az Ukrajnába irányuló áramlás nagyobb, mint a Moldovába irányuló beáramlás. Amint azonban támadások vannak, ez gyorsan megfordul" – mondta Jovana Arsenijevic, az IRC balkáni irodájának munkatársa.

Sokan hazajárnak már most is

Melzer szerint erős jelek utalnak arra, hogy az ukránok egyre nagyobb számban térnek vissza hazájukba, ahogy az ország egyes részein javul a helyzet. Áprilisban az ENSZ napi 30 ezerre tette a hazatérő ukránok számát.

"Jelenleg vannak arra utaló jelek, hogy többen térnek vissza, mint ahányan elmennek, bár ezt nehéz biztosan tudni. Egy nyugatról keletre történő átkelés nem feltétlenül egyenlő egy visszatérő emberrel. Lehet, hogy valaki azért jön, hogy okmányokat szerezzen, vagy azért tér vissza, mert rokonokat hoz biztonságba. Ugyanakkor érezzük az emberek erős akaratát, hogy visszatérjenek, és elvárjuk tőlük, hogy ezt meg is tegyék, amint képesek rá" – mondta Melzer.