A müncheni központú Ifo gazdaságkutató Intézet szakértői szerint az Oroszországból származó energiaimportra kivetett behozatali vámok hatékonyabb szankciós intézkedést jelentenének az orosz gazdasággal szemben, mind az embargó.

Az intézet és a Frankfurter Allgemenie Zeitung című német újság felméréséből kitűnt: a megkérdezett szakértők 70 százaléka úgy vélte, hogy a vámok révén minimálisra lehet csökkenteni az Oroszországnak történő kifizetéseket. Ugyanakkor az európai energiaellátás biztonságára való hatásokat alacsonyabb szinten lehetne tartani.

A megkérdezett szakértők mintegy negyede ugyanakkor egy sor problémára is figyelmeztetett. Így egyebek között arra, hogy az uniós vámok a fogyasztói árak növekedéséhez vezetnének, az importőrök ugyanis megkísérelnék, hogy a magasabb ráfordításokat a fogyasztókra terheljék.

Figyelmeztettek arra is, hogy Oroszország a földgáz esetében erősebb tárgyalási pozícióval rendelkezik, mind az olaj vagy a szén esetében. Azaz a földgázt illetően az importőrök játéktere az árat illetően korlátozottabb. Abban viszont a szakértők messzemenően egyetértettek, hogy

a klasszikus szankciók csak közép-, illetve hosszú távon hatnak.

Megfogalmazásuk szerint a nyugati országok átfogó gazdasági szankciói ugyan hatásosak, de többnyire csak jelentősnek számító időbeli eltolódással.

Alexander Libman, a berlini Kelet-Európa Intézet szakértője annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szankciók nem olyan eszközt jelentenek, amelyekkel rövid távon gazdasági hatások érhetők el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kezdeti időszakban csekély hatással vannak Oroszország Ukrajna elleni háborújának menetére, illetve az orosz cselekvőképességre.

Libman ebből kiindulva azzal számol, hogy a közelmúltban elhatározott uniós olajembargó az árakra való hatása miatt rövid távon többletbevételeket eredményez Oroszország számára. A szakértő szerint az embargó tartósan csak a jövő évben hathat ki az orosz bevételekre, illetve az orosz olajkitermelésre.