A lengyel elnök a davosi világgazdasági fórum "színpadát" használta fel az Olaf Scholz kancellár vezette kormány bírálatára. A bírálat középpontjában azoknak a harckocsiknak a szállítása állt, amire az elnök szerint Németország tett ígéretet Lengyelországnak a Varsó által Ukrajnának szállított harckocsik pótlására.

"Rendkívül hálásak lennénk, ha német szövetségesünk harckocsikkal támogatna bennünket azoknak a helyettesítésére, amelyeket Ukrajnának adtunk át – fogalmazott Andrzej Duda, utalva arra, hogy erre Berlin ígéretet tett. – Értesültünk azonban arról, hogy

a németek nem kívánják betartani ígéretüket. Számunkra ez óriási csalódás."

A lengyel államfő emlékeztetett, hogy országa nagy számú harckocsit szállított Ukrajnának. Amikor ezt tette, jelentős mértékben meggyengült saját katonai potenciálja, és ezért remélte Németország támogatását.

Az Ukrajnának nyújtott lengyel támogatás az egykori szovjet gyártmányú T-72 típusú harckocsikból állt. Nem sokkal a háború kitörése után Varsó szinte mind a 240 T-72-es harckocsiját Ukrajna rendelkezésére bocsátotta, tekintettel arra, hogy az ukrán hadsereg ezeknek a típusoknak a kezelésére kapott korábban képzést. A lengyel kormány már akkor jelezte, hogy a harckocsipótlást a NATO-partnerektől, a többi között Németországtól várja. Varsó utalt arra is, hogy Németországtól a Leopard-harckocsik legújabb típusát kéri, ellenkező esetben az ország védelmi képessége kerülne veszélybe.

A Der Spiegel azonban úgy értesült, hogy a német fél képtelen erre, amit Christine Lambrecht védelmi miniszter egy bizalmas szakmai beszélgetésen is beismert. Utalt arra, hogy

a Lengyelország által sürgetett legújabb Leopard-modellel egyelőre a német hadsereg, a Bundeswehr sem rendelkezik.

Következésképpen az illetékes német védelmi minisztériumi államtitkára a Varsóban folytatott tárgyalások során erre nemis tudott semmifajta ígéretet tenni. Ezért a tárgyalások sikertelenül értek véget.

Duda kritikája csak egyike volt azoknak a bírálatoknak, amelyeket lengyel vezetők fogalmaztak meg Németországgal szemben az Ukrajna elleni orosz invázió óta. A sort Mateusz Morawiecki miniszterelnök nyitotta meg, amikor napvilágot látott, hogy a német kormány ötezer sisakkal kívánja segíteni Ukrajnát. "5000 sisak? Ugye, ez csak vicc? " – fogalmazott a kormányfő.

Általános vélekedés szerint az Ukrajnának szánt fegyverszállításokkal kapcsolatos német tétovázás sokat ártott a Németországról az elmúlt időszakban alkotott képnek Lengyelországban. A lengyelek többsége azt várná, hogy a jelenlegi, rendkívül súlyos válságban Berlin vezető szerepet vállal, és nem az események, illetve a szövetségesek után kullog.

A lengyel csalódást jelzi az is, hogy csatlakozott a bírálatokhoz Donald Tusk korábbi miniszterelnök, az Európai Tanács egykori elnöke. A lengyel ellenzék jelenlegi vezetője, aki folyékonyan beszél németül, és Németország nagy barátjának számít, most úgy fogalmazott: "Nem dicsérem a németeket, van egy és más a rovásukon, felelősség terheli őket is a térség jelenlegi helyzetéért. Németországnak határozottan támogatnia kellene Ukrajnát, ellenkező esetben az ember arra a következtetésre juthat, hogy nem vonta le a megfelelő tanulságot saját történelméből."

Harckocsikat ígért Németország Csehországnak is a prágai védelmi minisztérium szerint. A cseh–német fegyverüzletről május elején állapodott meg Petr Fiala cseh kormányfő és Olaf Scholz német kancellár. A prágai minisztérium szóvivője szerint ebben az esetben is az Ukrajnának szállított cseh harckocsik pótlásáról lenne szó. A szóvivő hangoztatta, hogy Németország 15 Leopard 2A4 típusú harckocsit ígért. Ezek régebbi típusúak ugyan, de harcképesek – tette hozzá.