Kis-Benedek József meglátása szerint az oroszok most már nagyon szeretnének valamilyen eredményt felmutatni, eddig ugyanis nem sok mindent értek el, ami alapján azt mondhatnák, győztek. Elődleges céljuk most Mariupolnak a teljes elfoglalása lehet, ahol az ellenállók száma nagyjából 400 főre tehető, miközben hozzávetőlegesen ezren tartózkodhatnak még a város déli részén, a tengerparton található vaskohászati kombinát területén.

A nemzetbiztonsági szakértő szerint az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros után az oroszok a szakadár, vagyis Luhanszk és Donyeck tartományok elfoglalására fognak fókuszálni. Megjegyezte, elképzelhető, hogy az oroszok már harcba is léptek, de az „igazi támadás még nem kezdődött meg”. Kis-Benedek József szerint egyértelmű, hogy a megyehatárokig akarnak majd eljutni, biztosítva a Krím–Mariupol és a szakadár tartományok közötti összeköttetést.

Következő lépésként nem kizárt, hogy az oroszok délről északra veszik az irányt, Harkiv felé – folytatta a címzetes egyetemi tanár emlékeztetve arra, hogy – különböző irányokba – onnan is indítanak támadást az oroszok, aminek a célja a már elfoglalt területek kiszélesítése.

Kis-Benedek József a frontvonaltól nyugatabbra található Lviv városát ért komolyabb rakétatámadásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: az „belefér” az Ukrajna elleni orosz stratégiába, hogy a katonai objektumokat – az ott található üzemanyag- és lőszerraktárakat – folyamatosan „kikapcsolják”. Nem beszélve a Nyugatról Ukrajnába érkező – az orosz felfogás és bejelentés szerint is legitim célokat képező – szállítmányokról, amiket elsősorban a légierővel támadnak.

Ahogyan arról az Infostart is beszámolt, először hozott nyilvánosságra a háború kezdete óta ukrán veszteséglistát hétfőn az orosz védelmi minisztérium. Az elesettek névsora 23 367 ember személyi adatait tartalmazza. Kis-Benedek József úgy véli, a közlés reálisnak tűnik, azzal együtt, hogy a másik fél vesztesége is meghaladhatta már a 20 ezer főt. Vagyis összességében körülbelül 50 ezer halottal lehet eddig számolni – fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő arra is felhívva a figyelmet,

ha a következendőkben lakott területeket fognak támadni, lényegesen emelkedhet a sérültek és halottak száma

– mindkét oldalon.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes tanára egyetértett azzal, a bucsai vérengzés egyfajta vörös vonal lehet, miután megrekedt a párbeszéd a felek között, köztük a humanitárius folyosók megnyitásáról sem. „Béketárgyalásról természetesen most nem beszélünk, […] pillanatnyilag a fegyvereké a szó és nem a diplomáciáé” – fogalmazott.