eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Moszkva, 2018. május 7.Vlagyimir Putyin újraválasztott orosz elnök az elnöki ezred katonáinak integet a beiktatási ünnepségén a moszkvai Kremlben 2018. május 7-én. A negyedik államfői mandátumát kezdő Putyin a szavazatok 77 százalékának elnyerésével győzött a márciusi elnökválasztáson. (MTI/AP/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Jekatyerina Stukina)
Nyitókép: Jekatyerina Stukina

Tálas Péter: ez Vlagyimir Putyin villámháborúja

A NATO nem fog közbelépni Ukrajnában, de vannak eszközök, amelyekkel segítheti a védekezést. Oroszország célja - az InfoRádiónak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint - egyszerű: megfordítani Ukrajna nyugati orientációját.

Hajnalban Oroszország elnöke "különleges katonai művelet végrehajtását" rendelte el a Donyec-medencében, háború indult Ukrajna területén. Mint Vlagyimir Putyin elnök televíziós beszédében kijelentette, nem célja az ország teljes megszállása, de a "demilitarizálás" és a "nácimentesítés" igen.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője az InfoRádiónban elmondta, az eddigi eseményeket agressziónak lehetett minősíteni, ami viszont csütörtökön kezdődött,

az már valóban háború.

"Ez Vlagyimir Putyin rezsimváltást kikényszeríteni akaró, a nyugati orientációt büntető jellegű, Ukrajna egész területére kiterjedő villámháborúja, amelynek során támadások érik a nagyvárosok katonai célpontjait Kijevben, Harkovban, Ogyesszában és másutt. Kommandós támadások kezdődtek a kijevi repülőtéren állítólag, a kulcsfontosságú reptereket is lövik, és Ukrajna védelmi minisztere szerint Kijevet ballisztikus és cirkáló rakétákkal bombázzák a határon túlról" - sorolta Tálas Péter.

El tud képzelni páncélos támadást akár még több irányból, ez attól fog majd függni szerinte, hogy az ukrán haderő mennyire tud ellenállni.

"Városi harc esetén...."

"Az ellenállás csak akkor lehet sikeres, ha városi harcra kényszeríti az oroszokat, hogy ez sikerül-e, ma nem tudjuk" - vázolta.

Twitteres és ukrán forrásokra támaszkodva úgy véli, az emberek a metróba és a pincékbe mennek, Kijevben percenként vannak robbanások.

Az ukrajnai hadiállapot bejelentésével kapcsolatban leszögezte: fontos, hogy reagálnak az egész helyzetre az ukrán emberek, berendezkednek-e ellenállásra - ez esetben "elhúzódik az egész" -, de jelenleg Dávid és Góliát küzdelme körvonalazódik.

"Városi harc esetén viszont nem annyira érvényesül a technológiai fölény, orosz áldozatok is lesznek, és ez Putyint valószínűleg figyelmeztetni fogja"

- tette hozzá Tálas Péter.

Fegyvernyugvás és nemzetközi fellépés

Kérdésre válaszolva, hogy mi lenne elég ebben a helyzetben Oroszországnak, azt mondta: ha például Viktor Janukovics újra ukrán elnök lenne, és bejelentené, hogy Ukrajna nem lenne NATO-tag, elég lehetne.

Komplikált dolog viszont lesz Donyeck és Luhanszk tartomány egészének az orosz megszállása.

"Azt egyedül a szakadárok nem tudják megcsinálni, Oroszországnak kell kialakítania a megszállást, ha a lakosság nem annyira lelkes..." - fejtegette a szakértő, megerősítve, Vlagyimir Putyinnak alapvetően Ukrajna egészével vannak tervei: ne orientálódjon a nyugat felé.

A nemzetközi szerepvállalással kapcsolatban azt mondta, a NATO fellépésében bonyodalmat okoz, hogy már korábban jelezte, nem lép közbe.

"Kérdés, hogyan tudja támogatni az ukránokat, azt feltételezem, információval, felderítéssel tudja, olyan dolgokkal, amelyek a védekezést segítik. A másik reakció az lehet, hogy a NATO keleti szárny tovább erősödik, az a térség, ahol mi is vagyunk. 2014 után is ez történt, ez bosszantotta is Vlagyimir Putyint."

Tálas Péter szerint nem teheti meg a NATO, hogy nem védi meg a peremvidékét, amikor totális háború folyik egy szomszédos országban, "ezt Putyin is belátja".

Mi vár Magyarországra?

A szakértő szerint várni kell, hogy lesz-e menekültáradat, figyelni, hogy mit lép a nyugat, mit lehet tenni a konfliktus megakadályozása érdekében, mit lehet tenni Oroszország agresszivitásával szemben, milyen szankciókat lehet a továbbiakban tenni, hogyan lehet megerősíteni Magyarország védelmét, "tekintettel arra, hogy ilyen rég volt, hogy egy szomszédos országban egy nagyhatalom és egy kisebb ország háborúzik".

A konfliktus kifutásáról úgy vélekedett, "a legrosszabb verziók jöttek be, illetve a legkevésbé logikus verziók".

"Hosszú távon ezzel az egész dologgal az ukránok mellett az oroszok is vesztenek.

Nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy az ukrán társadalom ezek után bármilyen vonzalmat érez az iránt, hogy megváltoztassa a biztonságpolitikai orientációját. Ráadásul amennyiben sikerül szétverni az ukrán államot Oroszországnak, egy nehezen működő állam fog létrejönni, ami rendkívül nehezen kezelhető lesz a továbbiakban, szervezett bűnözéssel, terrorizmussal, ez Oroszországnak sem jó" - mondta még.

Csütörtök este hat órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz Tálas Péter, valamint Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×