Infostart.hu
eur:
356.37
usd:
311.75
bux:
142697.65
2026. július 13. hétfő Jenő
Moszkva, 2018. május 7.Vlagyimir Putyin újraválasztott orosz elnök az elnöki ezred katonáinak integet a beiktatási ünnepségén a moszkvai Kremlben 2018. május 7-én. A negyedik államfői mandátumát kezdő Putyin a szavazatok 77 százalékának elnyerésével győzött a márciusi elnökválasztáson. (MTI/AP/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Jekatyerina Stukina)
Nyitókép: Jekatyerina Stukina

Tálas Péter: ez Vlagyimir Putyin villámháborúja

A NATO nem fog közbelépni Ukrajnában, de vannak eszközök, amelyekkel segítheti a védekezést. Oroszország célja - az InfoRádiónak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint - egyszerű: megfordítani Ukrajna nyugati orientációját.

Hajnalban Oroszország elnöke "különleges katonai művelet végrehajtását" rendelte el a Donyec-medencében, háború indult Ukrajna területén. Mint Vlagyimir Putyin elnök televíziós beszédében kijelentette, nem célja az ország teljes megszállása, de a "demilitarizálás" és a "nácimentesítés" igen.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője az InfoRádiónban elmondta, az eddigi eseményeket agressziónak lehetett minősíteni, ami viszont csütörtökön kezdődött,

az már valóban háború.

"Ez Vlagyimir Putyin rezsimváltást kikényszeríteni akaró, a nyugati orientációt büntető jellegű, Ukrajna egész területére kiterjedő villámháborúja, amelynek során támadások érik a nagyvárosok katonai célpontjait Kijevben, Harkovban, Ogyesszában és másutt. Kommandós támadások kezdődtek a kijevi repülőtéren állítólag, a kulcsfontosságú reptereket is lövik, és Ukrajna védelmi minisztere szerint Kijevet ballisztikus és cirkáló rakétákkal bombázzák a határon túlról" - sorolta Tálas Péter.

El tud képzelni páncélos támadást akár még több irányból, ez attól fog majd függni szerinte, hogy az ukrán haderő mennyire tud ellenállni.

"Városi harc esetén...."

"Az ellenállás csak akkor lehet sikeres, ha városi harcra kényszeríti az oroszokat, hogy ez sikerül-e, ma nem tudjuk" - vázolta.

Twitteres és ukrán forrásokra támaszkodva úgy véli, az emberek a metróba és a pincékbe mennek, Kijevben percenként vannak robbanások.

Az ukrajnai hadiállapot bejelentésével kapcsolatban leszögezte: fontos, hogy reagálnak az egész helyzetre az ukrán emberek, berendezkednek-e ellenállásra - ez esetben "elhúzódik az egész" -, de jelenleg Dávid és Góliát küzdelme körvonalazódik.

"Városi harc esetén viszont nem annyira érvényesül a technológiai fölény, orosz áldozatok is lesznek, és ez Putyint valószínűleg figyelmeztetni fogja"

- tette hozzá Tálas Péter.

Fegyvernyugvás és nemzetközi fellépés

Kérdésre válaszolva, hogy mi lenne elég ebben a helyzetben Oroszországnak, azt mondta: ha például Viktor Janukovics újra ukrán elnök lenne, és bejelentené, hogy Ukrajna nem lenne NATO-tag, elég lehetne.

Komplikált dolog viszont lesz Donyeck és Luhanszk tartomány egészének az orosz megszállása.

"Azt egyedül a szakadárok nem tudják megcsinálni, Oroszországnak kell kialakítania a megszállást, ha a lakosság nem annyira lelkes..." - fejtegette a szakértő, megerősítve, Vlagyimir Putyinnak alapvetően Ukrajna egészével vannak tervei: ne orientálódjon a nyugat felé.

A nemzetközi szerepvállalással kapcsolatban azt mondta, a NATO fellépésében bonyodalmat okoz, hogy már korábban jelezte, nem lép közbe.

"Kérdés, hogyan tudja támogatni az ukránokat, azt feltételezem, információval, felderítéssel tudja, olyan dolgokkal, amelyek a védekezést segítik. A másik reakció az lehet, hogy a NATO keleti szárny tovább erősödik, az a térség, ahol mi is vagyunk. 2014 után is ez történt, ez bosszantotta is Vlagyimir Putyint."

Tálas Péter szerint nem teheti meg a NATO, hogy nem védi meg a peremvidékét, amikor totális háború folyik egy szomszédos országban, "ezt Putyin is belátja".

Mi vár Magyarországra?

A szakértő szerint várni kell, hogy lesz-e menekültáradat, figyelni, hogy mit lép a nyugat, mit lehet tenni a konfliktus megakadályozása érdekében, mit lehet tenni Oroszország agresszivitásával szemben, milyen szankciókat lehet a továbbiakban tenni, hogyan lehet megerősíteni Magyarország védelmét, "tekintettel arra, hogy ilyen rég volt, hogy egy szomszédos országban egy nagyhatalom és egy kisebb ország háborúzik".

A konfliktus kifutásáról úgy vélekedett, "a legrosszabb verziók jöttek be, illetve a legkevésbé logikus verziók".

"Hosszú távon ezzel az egész dologgal az ukránok mellett az oroszok is vesztenek.

Nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy az ukrán társadalom ezek után bármilyen vonzalmat érez az iránt, hogy megváltoztassa a biztonságpolitikai orientációját. Ráadásul amennyiben sikerül szétverni az ukrán államot Oroszországnak, egy nehezen működő állam fog létrejönni, ami rendkívül nehezen kezelhető lesz a továbbiakban, szervezett bűnözéssel, terrorizmussal, ez Oroszországnak sem jó" - mondta még.

Csütörtök este hat órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz Tálas Péter, valamint Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.

Magyar Péter részletes Fidesz-forgatókönyvről írt Sulyok Tamás államfő leváltása ügyében

„Tudjuk, hogy a Fidesz kézi irányításra tért át a Sándor-palotában” – írta Magyar Péter miniszterelnök Facebook-oldalán. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alaptörvény módosításáról, amely többek között kimondja a jelenlegi köztársasági elnök mandátumának megszűnését is. A kormányfő szerint Sulyok Tamásnak a Fidesz „megtiltotta az aláírást”.
Megtámadták Moszkvát, Trumpot lenyűgözte Ukrajna – Háborús híreink hétfőn

Megtámadták Moszkvát, Trumpot lenyűgözte Ukrajna – Háborús híreink hétfőn

Ukrajna több célpontot támadt Oroszország területén, a jelentések szerint számos drón a főváros felé tartott – közölte az Ukrajinszka Pravda. Négy éven át arra épített Oroszország, hogy egy felőrlő állóháborúban kitartóbb lesz Ukrajnánál. Most azonban, ahogy az ukrán drónok egyre nagyobb kárt okoznak az orosz hadseregben és az olajiparban, Moszkva kénytelen belátni, hogy az idő nem feltétlenül neki dolgozik - elemezte a helyzetet a Wall Street Journal. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×