Infostart.hu
eur:
388.4
usd:
334.86
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
BRUSSELS, BELGIUM - NOVEMBER 21: Demonstrators gather around Nord Train Station to protest against mandatory Covid-19 vaccine, in Brussels, Belgium on November 21, 2021. (Photo by Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images

Európa fokozatosan visszatér a nyári nyitások előtti járványszigorhoz

Dacára az újabb lezárások és a szélesedő oltáskötelezettség elleni hétvégi tüntetéseknek, Európa-szerte a nemzeti hatóságok, valamint Brüsszelben az EU-intézmények mind több területen kezdenek visszatérni a nyári enyhítések előtti korlátozásokhoz.

Egyre több európai fővárosból érkezik olyan értesítés, hogy a helyi hatóságok (osztrák mintára) fokozatosan a mind teljesebb lezárás felé közelítenek. Első fokozatban ezt többnyire csak az oltatlanok körében alkalmazzák – már ez is több országban is alkalmasint tízezrek tüntetését váltja ki –, de van, ahol ismét a teljes népességben is korlátozásokat rendelnek el, miközben az oltási kötelezettség társadalmi szélesítése is egyre több országban halad előre.

Ez utóbbit egyébként kifejezetten szorgalmazta hétfő reggeli nyilatkozatában az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) Covid-szakértője, David Nabarro. A brit Sky Newsnak nyilatkozva egyfelől „megértésének” adott hangot a tüntetések elharapózása miatt („mindannyian kezdünk torkig lenni azzal, ami most már jó ideje van” – ismerte el), másfelől viszont, „mint közegészségért felelős személy”, arra szólított fel mindenkit, hogy „nehezítsék meg" a vírusnak, hogy egyik személyről egy másikra terjedhessen, igenis „hordjuk a maszkot, hogy az egyik ember kilégzését ne lélegezhesse be egy másik”, és főként: tegyünk meg mindent, hogy aki beoltható, az valóban mielőbb fel is vegye az oltását, mert ez végső soron „hatalmas különbséget jelent az elhalálozás alakulásánál”.

Európai uniós szinten az illétekes intézmények a kapcsolódó közösségi eszközökről és intézkedésekről folytatnak intenzív egyeztetést. Kedden a tagországok európai ügyi tárcavezetői (az EU „Általános ügyek tanácsa”) a tagországok és az EU-n kívül területek tekintetében

új utazási ajánlásokat (valójában korlátozásokra tett javaslatokat) fog tenni,

aminek előkészítésén már napok óta dolgoznak az Európai Bizottságnál.

Ami az EU-szintű védettségi igazolást (a digitális Covid-igazolványt) illeti, mind több helyen elhangzik, hogy az igazolásnál a harmadik oltás felvételét is figyelembe kellene venni (a hétvégén Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök beszélt erről a lakossághoz intézett televíziós beszédében), miközben sokan aggódnak a korábbi oltások nyújtotta immunitás látható gyengülése miatt.

Nem maradt hatástalan közel kétszáz európai parlamenti képviselő tiltakozó levele sem. A honatyák múlt héten közösen fordultak David Sassoli házelnökhöz, kérve, hogy az e héten esedékes újabb EP-plenárison tegyék ismét lehetővé a „hibrid munkamódszert” (aki akar és alkalmas rá, az részt vesz az ülésen személyesen, aki nem, az megteheti ezt online, beleértve a plenárison és a szakbizottságokban esedékes szavazásokat is).

Az EP a harmadik hullám idején hónapokon át ezzel a módszerrel dolgozott, de a nyári nyitások jegyében a szünet előtt már visszatértek a személyes tanácskozáshoz. Az utóbbi időben azonban EP-körökben is megjelent az újabb fertőzési hullám, így jelentések szerint a hétvégéig több mint 80 képviselő, valamint további parlamenti munkatárs esetében regisztráltak Covid-megbetegedést.

Válaszul az EP vezetése a hétfői plenáris nyitás előtt beleegyezését adta, és így

mostantól ismét lehet választani a személyes megjelenés és az online jelenlét között.

Ugyancsak a WHO mindezekre utalva is figyelmeztetett a hétvégén ismét, hogy Európa úgymond a negyedik hullám „epicentrumában van”, aminek kapcsán a brüsszeli Politico idézte Hans Kluge-ot, a szervezet európai igazgatóját, aki szintén arról beszélt, hogy mindennek hátterében elsősorban a lakosság beoltásának a szükségestől elmaradó szintje és üteme áll.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×