eur:
411.32
usd:
392.96
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
A 2021. március 18-án közreadott képen orosz zászló lobog egy hegy tetején, az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten fekvő Bahcsiszaraj közelében 2014. március 28-án. A világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) képviselői 2021. március 18-án  közös állásfoglalást adtak ki, amelyben felhívták a moszkvai vezetés figyelmét, hogy nem ismerik el a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását, valamint továbbra is támogatják Ukrajna függetlenséghez, szuverenitáshoz és területi integritáshoz való jogát.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin

Konkrét oka lehet az oroszországi hadi mozgásoknak

Ukrajna több tucat harci drónt vett, Moszkva szerint "nem kellett volna" – állítja Rácz András védelmi szakértő.

Orosz csapatok koncentrálódnak az ukrán határ közelében. Ezek elit egységek, számuk egyelőre kérdéses, a csapatmozgások ugyanakkor nem kapcsolódnak előre bejelentett hadgyakorlatokhoz – tette világossá érdeklődésünkre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója, Rácz András.

"Az elmúlt napokban látható folyamat az, hogy az egyébként is Ukrajna közelében állomásozó katonáit Oroszország összevonta az ország más területein lévő egységekkel, relatíve jól fegyverzett egységek ezek" - tette hozzá.

Ami ki lehet jelenteni, hogy egy harckocsi-alakulat és egy nukleáris fegyver hordozására alkalmas harcászati rakéták "mozognak Ukrajna felé".

Ha nem előre bejelentett hadgyakorlat részeként, akkor vajon hogyan?

"Idén tavasszal Oroszország 100 ezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, illetve a 2014-ben törvénytelenül megszállt Krím-félszigeten. Ennek a manővernek kettős célja volt: erős nyomást helyezett Ukrajnára, másrészt Oroszország demonstrálta a NATO felé, hogy kész és képes nagy létszámban támadó hadműveletekre is alkalmas erő koncentrálására, felvonultatására az ukrán határnál" – fogalmazott Rácz András.

Azt a szakértő azért nem gondolja, hogy Oroszország "háborúra készülne", mert a katonák csak nappal mozognak, és a filmezés is teljesen szabad, titokban nem történik semmi.

Közvetlen kiváltó oka viszont lehet, túl azon, hogy a két ország viszonya nem éppen rózsás.

"Ukrajna Törökországtól vásárol olyan drónokat – összesen 48 darabot –, amelyek támadó feladatokra alkalmasak, rakétákat tudnak kilőni. Ezeket harci körülmények között Hegyi-Karabahban láthattuk,

meghatározó szerepe volt az örmények vereségében. Ezek ellen a fegyverek ellen az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szeparatistáknak nincs megfelelő elleneszközük, vagyis benne van, ha Ukrajna elkezd tömegesen dróncsapásokat végrehajtani, az kellemetlenül érinti az ukrajnai szeparatistákat" - tette világossá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×