14 °C
Egy bukaresti kórház zsúfolt intenzív osztályán az 55 éves Adrian Pica oxigénes légzéstámogatással küzd a vírus ellen: azt mondja, nem oltatta be magát, mert félt a vakcinától.
"Mostanáig nem hittem a koronavírus súlyosságában, azt gondoltam, maximum olyan lehet, mint az influenza. Most nagyon beteg vagyok, kórházba kerültem, és akarom az oltást" - mondta el a férfi az AP-nek.
Az Európai Unióban a felnőtt lakosság átoltottsága 72 százalékos, de egyes keleti országokban igen alacsony az arány, aminek következtében az intenzív osztályok ismét komoly rohamnak vannak kitéve a delta variáns miatt a MedicalXpress cikke szerint.
A két sereghajtó nagy bajban
Az abszolút sereghajtó Bulgária és Románia: a felnőtt lakosság mindössze 22, illetve 33 százaléka oltatta be magát. A viharos sebességgel terjedő újabb hullám az országok vezetését korlátozások bevezetésére kényszerítette, miközben egyes nyugati államok, mint Spanyolország, Portugália, Dánia vagy Franciaország 80 százalék fölötti átoltottsággal áll már a felnőttek körében.
Stella Kyriakides, az EU egészségügyi biztosa szerint mihamarabb foglalkozni kell ezzel az államszövetségen belül kialakult szakadékkal.
Szlovákia, Horvátország és Lettország is csak a felnőttek felét tudta beoltani eddig, és sok még az olyan ország Közép- és Kelet-Európában, ahol nem halad jól az oltási program. Eközben a 70 százalék fölötti átoltottságú Norvégia végre eldobhatott minden korlátozást, Dánia már szeptember 10-én ugyanezt tette, és a britek is korlátozások nélkül élhetnek.
Ezzel szemben a bukaresti Marius Nasta Pulmonológiai Intézetben az intenzív osztályon 100 százalékos az ágyak kihasználtsága, és a betegek 98 százaléka oltatlan, mondja Genoveva Cadar, a részleg vezetője.
"A korábbi hullámokhoz képest az emberek súlyosabb állapotban érkeznek. Nagyon gyorsan lélegeztetőgépre kerülnek, és a prognózis rendkívül borús"
- mondja, hozzátéve: sokkal több a fiatal beteg, mint korábban volt. Szeptember 18-23. között hivatalos adatok szerint a koronavírusban elhunytak 91,5 százaléka oltatlan volt.
19 betegnek jut még ágy
Romániában 1239 koronavírusos beteget tudnak ellátni intenzív ágyakon: ezekből vasárnap 1220 foglalt volt, üresedés pedig leginkább halálesetek miatt következik be. A Marius Nasta Intézetben egy mobil intenzív osztály üresen áll, mert
nincs elég egészségügyi dolgozó annak működtetéséhez.
"Nem tudom, hogyan fogjuk átvészelni a következő időszakot, de mindenképpen itt leszünk. Mindent megteszünk, amit csak tudunk, de nincs nyerő receptünk"- mondta az AP-nek Beatrice Mahler kórházigazgató.
Vlad Mixich román közegészségügyi szakember arról számolt be, hogy a hatóságokkal szembeni hagyományos bizalmatlanság, valamint a szerinte nagyon gyenge kormányzati oltási kampány hozzájárult ahhoz, hogy honfitársai körében alacsony az oltottsági arány.
"Az oltási kampány során sajnos a politikusok voltak a fő kommunikátorok" - vélekedett, hozzátéve, hogy az ország egészségügyi minisztereinek gyakori cserélődése nagyban befolyásolta a románok beoltására irányuló erőfeszítéseket.
A szomszédos Bulgáriában az emberek 23 százaléka állítja, hogy nem tervezi magát beoltatni, miközben az uniós átlag 9 százalék egy Eurobarometer-felmérés szerint.
Sabila Marinova, a Bulgária északi részén fekvő Veliko Tarnovo város egyik kórházának intenzív osztályát vezeti. Úgy tapasztalja, a hozzájuk érkező koronavírusos betegek közül senki sincs beoltva.
Az álhíreket terjesztők felelőssége nagy
A romániai nemzeti oltási bizottság alelnöke, Andrei Baciu szerint az álhírek kulcsszerepet játszottak abban, hogy az emberek nem oltatták be magukat.
"Van és volt egy kultúrája az álhíreknek. Egy szakemberekből álló csapattal dolgozunk a jelenség ellen, mert jelenleg az alacsony oltási arány miatt magas a fertőzések száma" - mondta, hozzátéve, hogy a kormány az intenzív osztályok kapacitásának növelésére is törekszik.
Mindemellett más veszélyekkel is meg kell küzdeniük a koronavírus-járvány idején az egészségügyi dolgozóknak:
a bulgáriai Várnában egy mobil oltóállomás személyzetét támadták meg nemrég.
Az uniós oltási igazolvány bevezetése talán segítséget jelenthet az alacsonya átoltott országok helyzetének javítására, hiszen az emberek megérzik, ha mindennapi tevékenységeikben komolyan akadályozzák őket. A vakcinaszkeptikusok ugyanis egyes szakértők szerint az egész kontinenst veszélybe sodorhatják.
