Infostart.hu
eur:
364.5
usd:
317.34
bux:
146423.8
2026. július 31. péntek Oszkár
Nyitókép: Paul Taylor

A kínai energiaválság fokozza a globális ellátási nehézségeket

A növekvő áramellátási válság nemcsak áramkimaradásokat okoz a kínai háztartásokban, de gyárakat is a termelés leállítására kényszerít.

Kétszeresen is gond a jelenség: egyrészt lassítja a kínai gazdaságot, másrészt pedig a már most is súlyos problémákkal szembenéző globális ellátási láncokra mér újabb csapást. A kínai állami média tájékoztatása szerint nagyvállalatokat köteleztek az energiafelvétel csökkentésére, és egyes otthonok energiaellátása is megszűnt. Voltak, akik két emelet közt, liftekben ragadva tapasztalták meg az energiakrízist a CNN cikke szerint.

Váratlan és példátlan áramkimaradás sújtott hétfőn három északkeleti tartományt – írja a Global Times című állami lap. Az újság kedden arról számolt be, hogy az áramkorlátozás Hejlungcsiang, Csilin és Liaoning tartományokban jelentős fennakadásokat okozott az emberek mindennapi életében és az üzleti tevékenységekben. Az áramhiány a déli Kuangtung tartományt, egy nagy ipari és hajózási központot is elért. Helyi tisztviselők azt mondják, sok cég úgy próbálja csökkenteni energia-felhasználását, hogy csak heti két-három napot működik. A kínai áramellátó vállalat hétfőn közölte, hogy mindent megtesz az áramellátásért folytatott kemény küzdelemben és a lakossági fogyasztás biztosítása érdekében.

Egyre romlik a helyzet

Kínát júniusban hasonló áramszűke sújtotta, de a helyzet most egyre rosszabb. Az ország iparára hatalmas nyomás nehezedik a magasra szökő energiaárak, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló pekingi törekvések miatt. A világ legnagyobb környezetszennyezőjeként ismert ország igyekszik teljesíteni azt a vállalást, hogy

szén-dioxid-kibocsátása már 2030 előtt elérje a maximumot, hogy csökkenni kezdhessen onnan.

Ennek elérésére a tartományoknak kevesebb fosszilis tüzelőanyagot szabad felhasználniuk, például kevesebb szenet lehet elégetniük az energiatermeléshez. Ugyanakkor a világgazdaság világjárványból való kilábalásával párhuzamosan megugrott a kereslet a kínai gyártású termékek iránt.

Az eredmény: nincs elég energia.

Máris késéseket tapasztalnak

A nagy nemzetközi cégek máris több napos késésekkel néznek szembe, a csipgyártás esetében egy nem várt, utolsó tőrdöfés az energiakrízis hozta kényszerhelyzet. A mobiltelefon-összeszerelő központokban is késedelmet okoz a helyzet, amely annyira komoly, hogy a gazdaság növekedésével kapcsolatos előrejelzéseket is ki kellett igazítani miatta.

Az energiaellátási problémák nem újkeletűek Kínában: nyáron több kínai tartományban is előfordult már ez, a legfrissebb jelentések azonban még aggasztóbbak. Az akut hiány az északkeleti részeken még egy ideig fennmarad - hangzott el a CCTV állami televízió adásában.

A 22-es csapdájába kerültek

Kína nagyrészt az építőipar és a feldolgozóipar fellendülésének köszönhetően húzta ki magát a világjárvány okozta válságból: az ingatlanprojektek és a gyárak működéséhez azonban rengeteg energiára, és így hatalmas mennyiségű szénre van szükség. Ez rekord magasra lőtte ki az ágazat karbonkibocsátását 2021-ben,

az iparnak pedig rengeteg energiára lenne szüksége.

A pandémiát követő nyersanyagipari fellendülés és az ambiciózus klímacélok eközben az egekbe repítették a szén árát, tekintettel a kereslet növekedésére és a bányászat csökkenésére.

A legkomolyabb tényező talán Hszi Csin-ping elnök kitűzése: 2061-re karbonsemleges Kínát ígér, az ehhez szükséges kibocsátáscskkentési ütemet pedig nem tudják tartani a tartományok. Egyes kínai állami médiumok is arról beszélnek, hogy egyensúlyt kell teremteni az éghajlati célok teljesítése és az energiaválság irányíthatatlanná válása között.

Címlapról ajánljuk
Megvan, mikor „lehet a régi” a Mol finomítója, de addig is segítségre van szüksége

Megvan, mikor „lehet a régi” a Mol finomítója, de addig is segítségre van szüksége

Magyar Péter a Mol százhalombattai finomítójában tájékozódott az üzemanyagellátási helyzetről és a létesítmény javításának állásáról – ezt ismertetve a kiskereskedelmi üzemanyagárakról is szót ejtett. Hernádi Zsolt beszélt ezeken a témákon túl a Shelltől megvásárolt gázkitermelési lehetőségről – az Aphroditének elmondása szerint akkora jelentősége lesz Európára nézve, mint a romániai Neptun gázmezőnek.
inforadio
ARÉNA
2026.07.31. péntek, 18:00
Csörnyei Géza
a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója
Újra beütött a háborús para, mégis kockázatot vállalnak a magyar profik

Újra beütött a háborús para, mégis kockázatot vállalnak a magyar profik

Júliusban ismét feszült piaci környezetben kellett dönteniük a befektetőknek: az iráni konfliktus újbóli fellángolása, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és az energiaárak emelkedése felélesztette az inflációs félelmeket, miközben az AI-rali korábbi, szinte sérthetetlennek tűnő nyertesei komoly nyomás alá kerültek. A részvénypiacok felszíne alatt heves rotáció zajlott, a kötvénypiacokon újra hozamemelkedés jött, a magyar eszközöket övező választás utáni eufória pedig érezhetően halványulni kezdett. A hazai alapkezelők ennek ellenére nem fordultak látványosan defenzív irányba: a közös modellportfólióban a pénzpiaci eszközök súlyát visszavágták, miközben a kötvény-, részvény- és alternatív kitettség is enyhén emelkedett. A forint iránti bizalom újra erősödött: a portfóliómenedzserek immár 60,3%-os részaránnyal javasolnak forintos kitettséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×