A nagy uniós biznisz részleteiről egy bukott ír uniós politikus lobbistaként való "visszatérése" kapcsán írt az Index. Phil Hogan, aki egykor az Európai Bizottság kereskedelemért felelős biztosa is volt, de aztán belebukott egy botrányba, most egy nemzetközi jogi iroda, a DLA Piper lobbistájaként térhet vissza Brüsszelbe. "Hogan tapasztalt politikai vezető, nemzeti és nemzetközi tisztségeket is elfoglalt már" - írta a cég a közleményében.
Ezzel Hogan korábbi kudarcából kovácsolt sikert, tavaly nyáron ugyanis egy botrány következtében kénytelen volt lemondani biztosi tisztségéről. Az úgynevezett Golfgate-ügyet a járványügyi óvintézkedések megsértése váltotta ki. Miközben sorra zárkóztak be a tagállamok és takaréklángra állt az Európai Unió bürokráciája is, Hogan részt vett az ír parlament golfegyesületének nyolcvanfős gálavacsoráján, annak ellenére hogy az akkor hatályos jogszabályok szerint Brüsszelből hazatérve két hétre házi karanténba kellett volna vonulnia. Az érzékeny időszakban kipattant botrány következtében az ír kormány is elhatárolódott a politikustól, majd a fokozódó politikai nyomás hatására biztosi állását is kénytelen volt feladni.
Az ügy kapcsán a portál felidézte az Ellwood Atfield brit fejvadászcég 2018-as kutatását, amely szerint
- egy vezető politikai tanácsadó akár több mint 350 ezer eurót, vagyis 123 és fél millió eurót is hazavihet évente,
- míg a vezető beosztású férfi lobbisták átlagfizetése 147 ezer euró (51,8 millió forint).
Nem meglepő, hogy az Európai Unió intézményeiben dolgozó tisztviselők, politikusok hivatali idejük lejárta után gyakran vállalati lobbistaként térnek vissza. A szakzsargon ezt forgóajtó-jelenségnek nevezi, ami nemcsak etikátlan, de a legtöbb országban jogszerűtlen is.
Az EU-ban van erre vonatkozó szabály, e szerint a biztosok a távozásukat követő két évben nem térhetnek vissza lobbistaként. Ahogyan azonban arra az EU Observer most felhívja a figyelmet, Hogan esetében ez az időszak 2022 augusztusában járna le. Az Európai Bizottság a portál kérdésére nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy Hogan most mégis miként lehet lobbista.
Brüsszelben jelenleg 25 ezer lobbista dolgozik, összesen nagyjából hárommilliárd eurós költségkerettel rendelkeznek az uniós döntéshozatal befolyásolására.
Közülük hétezer-ötszázan az Európai Parlamentben is regisztráltak, vagyis a képviselők is fókuszban vannak.
Az elmúlt tizenöt év alatt Brüsszel tehát a lobbisták második legfontosabb célterületévé vált az Egyesült Államok fővárosa, Washington után – írta az Economist brit hetilap májusban. Szerintük a nemzetközi PR-cégek és a nagyvállalatok is sorra nyitják az irodáikat az EU központjában. A lap összeszedte, hogy egyes cégeknek mekkora lobbikerete volt 2020-ban. Íme néhány példa (az összeg millió euróban):
Google: 5,75
Facebook: 5,5
Microsoft: 5,25
Shell; Bayer: 4,25
Apple; BP: 3,5
ExxonMobil: 3,25
Huawei; Volkswagen: 3
