Infostart.hu
eur:
372.95
usd:
339.38
bux:
138650.79
2026. november 20. péntek Jolán
Füst száll a magasba egy robbanást követően a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Vali Szabavun

Szakértő: nem logikus a tálibok összejátszása a merénylőkkel

Újabb robbanás volt Kabulban csütörtök este, egy magas rangú amerikai katonai vezető pedig bejelentette, hogy az előző két merényletben tizenkét amerikai katona halt meg. António Guterres, az ENSZ főtitkára csütörtök este összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát. A kabuli merényletről Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanárát kérdezte az InfoRádió.

Kis-Benedek József szerint – annak ellenére, hogy az úgynevezett Öt Szem hírszerzői közösség, melynek mások mellett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, valamint Ausztrália is a tagja, bizonyosan minden lehetőséget kihasznál, hogy információkra tegyen szert az afganisztáni terrorszervezetekről, és egyáltalán a térségről – szinte lehetetlenség megakadályozni egy öngyilkos merényletet, hiszen a végrehajtó személye nem ismert. A csütörtöki kabuli merénylet során az elkövetők ráadásul a nemzetközi repülőtéren uralkodó káoszt is igyekezhettek kihasználni, ami nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy sikeresen végre tudják azt hajtani, megfelelve azoknak a céloknak, amik egy terrorszervezet esetében fennállnak, úgy, mint a pánikkeltés és a minél nagyobb veszteségokozás – magyarázta a szakember.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára az elkövetőkkel kapcsolatban megjegyezte: a merényletet a Horaszán Tartomány Iszlám Állama nevű terrorszervezete, röviden ISIS-K vállalta magára, amely 2015-ben alakult, tevékenysége pedig több országra is kiterjed: Afganisztánon kívül Pakisztánra, valamint az északi „szánokra”, ami miatt óhatatlanul is összetűzésbe kerülnek Oroszországgal is. Visszakanyarodva a csütörtöki, több mint száz halottal járó kabuli merényletre, hozzátette:

a magas veszteség arra utalhat, hogy az egy jól megszervezett támadásról volt szó,

igaz, jelen helyzetben, hogy Afganisztánban nem működnek a biztonsági erők – a korábbi már nincs, az új pedig még nem állt fel –, nem igazán jelenthetett különösen nehéz szervezést.

Mint ismert, az áldozatok között sok a civil, de meghalt 13 amerikai katonai, valamint – saját elmondásuk szerint – a tálib mozgalom 28 tagja is. Kis-Benedek József emiatt

nem tartja valószínűnek, hogy a terroristák összejátszottak volna a tálibokkal,

ugyanis ők pillanatnyilag abban érdekeltek, hogy legyen egy nemzetközi összefogás-elfogadás az irányukba, és amennyire lehet, a Nyugat segítse őket. Ráadásul az sem elfelejtendő – emlékeztetett a szakember –, hogy a terrort végrehajtó szervezet, illetve egyáltalán

az Iszlám Állam és a tálibok között közel sem jó a kapcsolat,

tekintve, hogy mindkettőjük célja a hatalom megszerzése, amiben Afganisztánban az utóbbiak vannak nyerőbb helyzetben. „Most alakul meg a kormány […], úgyhogy nem hiszem hogy összejátszás történt volna” – ismételte meg Kis-Benedek József, aki arra is rámutatott, úgy egyébként sem a tálibok használják föl céljaik érdekében a terrorszervezeteket, hanem épp fordítva.

A fentiekhez kapcsolódóan a nemzetbiztonsági szakértő azt sem valószínűsíti, hogy rövid távon a tálibok megtorolnák a merényletet, hiszen elsőként rendbe kellene tenniük az országot. Sokkal inkább az Egyesült Államok, hiszen Kenneth McKenzie tábornok, az amerikai hadsereg Középső Parancsnokságának (Centcom) vezetője már jelezte, a merényletet meg fogják bosszulni.

„Azt, hogy tizenhárom, de elképzelhető, hogy jóval több amerikai tengerészgyalogos meghalt, az amerikaiak nem fogják lenyelni.”

Végezetül arról is szó esett, hogy miután az augusztus 31-i határidőből a tálibok nem engednek, – elsősorban az amerikaiak részéről – gyorsított ütemben fog folytatódni a következő napokban a kimenekítés Afganisztánból. „Akik az ügyesebbek csoportjába tartoznak, és a magyarok ide tartoznak, azok már kihozták az embereiket.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×