Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében kijelentette: mindent meg kell tenni a repülőtéren tartózkodók biztonsága érdekében. A nemzetközi közösségnek szorosan együtt kell működnie, hogy elkerülje a terrorizmus újbóli fellángolását Afganisztánban és a konfliktus sújtotta ország határain túl - közölte.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke üzenetében létfontosságúnak nevezte a biztonságos bejutás szavatolását a kabuli repülőtérre. Hozzátette: "biztosítanunk kell, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzet ne vezethessen a terrorizmus újjáéledéséhez".

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szintén a kabuli repülőtér biztonságának szavatolására figyelmeztetett. Kijelentette: az uniós országoknak biztonságba kell helyezniük az európai állampolgárokat és mindazokat, akik veszélyben érzik magukat.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üzenetében azt közölte: a szövetségesek elsődleges célja továbbra is az, hogy minél több embert menekítsenek ki az országból és helyezzenek biztonságba a lehető leggyorsabban.

A kabuli repülőtér közelében csütörtökön elkövetett robbantásban legkevesebb tizenhárman meghaltak és több tálib fegyveres őr megsebesült.

A tálibok szóvivője elítélte a kabuli repülőtérnél történt terrortámadásokat

Szuhail Sahín tálib szóvivő csütörtökön elítélte az afgán főváros, Kabul repülőterénél elkövetett terrortámadásokat, amelyekben állítása szerint legalább 13 ember vesztette életét, további legalább 52 pedig megsebesült.

Egy másik tálib szóvivő, Zabíhulláh Mudzsáhid szerint azonban lehetséges, hogy akár 20 ember is életét veszthette a robbantásokban. Mudzsáhid szintén elítélte a támadásokat.

Sahín közölte: a tálibok határozottan elítélik ezt a kegyetlen incidenst, és minden szükséges lépést megtesznek azért, hogy bíróság elé állítsák az elkövetőket.

Sahín megerősítette, hogy

két robbantás történt a kabuli repülőtér környékén. Az előzetes információk szerint az egyik robbantás a légikikötő egyik bejáratánál, míg a másik egy közeli szállodánál történt.

Mindeközben Abdul Kahár Balhi, a radikális iszlamista tálibok kulturális bizottságának tagja a Habertürk TV nevű török televíziós csatornának nyilatkozva úgy fogalmazott: a repülőtérnél történt támadás terrorcselekmény volt, amelyet az egész világnak el kell ítélnie. Balhi mindazonáltal a külföldi csapatok jelenlétét tette felelőssé a támadásért. "Amint megoldódik a repülőtéri helyzet, és a külföldi erők távoznak, nem történik többé ilyen támadás nálunk. A külföldi csapatok jelenléte miatt következhettek be ilyen támadások" - mondta.

Egy neve elhallgatását kérő amerikai forrás csütörtökön azt közölte a Reuters brit hírügynökséggel: amerikai tisztségviselők határozottan úgy vélik, hogy a támadásokért az Iszlám Állam dzsihadista szervezet helyi ága, az úgynevezett Iszlám Állam - Horaszán Tartomány a felelős. Ez utóbbi azonban nemcsak az amerikaiakkal, hanem a radikális iszlamista tálibokkal is szemben áll.

A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repülőteréről menekítik ki saját állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk idején együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt veszélyben érzik az életüket. A kabuli légikikötőn belül a nyugati koalíciós katonák - elsősorban amerikaiak - próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.

A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök ezt megelőzően az Egyesült Arab Emírségekbe menekült az országból.

Kazahsztán engedélyezte, hogy területén töltsék fel üzemanyaggal az afganisztáni evakuálásban részt vevő gépeket

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hivatala mindezt az államfő Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetése után közölte.

"A vezetők átfogó véleménycserét folytattak az Afganisztánban kialakult helyzetről. Kaszim-Zsomart Tokajev Michel kérésére részletes tájékoztatást adott Kazahsztán afganisztáni helyzettel kapcsolatos álláspontjáról. Beszámolt arról is, hogy szimbolikus gesztusként, a világszervezet elszánt támogatását jelképezve, ideiglenesen Almatiba helyeznék át az ENSZ afganisztáni irodáját" - közölte a kazah államfő hivatala.

Az ENSZ augusztus 18-án kezdte meg külföldi személyzete egy részének evakuálását Afganisztánból, ahol a radikális iszlamista tálibok vették át a hatalmat. A mintegy 120 fős stáb a kazahsztáni Almatiból folytat távmunkát.

Tokajev arról is beszélt, hogy a Kazahsztánban tanuló afgán diákoknak megfelelő támogatást fognak nyújtani. Mint mondta, Kazahsztán és az Európai Unió szorosan együttműködhetne Afganisztán kérdésében.

A kazah elnök egyben reményét fejezte ki, hogy a dél-ázsiai országban stabilizálódhat a helyzet, amennyiben a különböző afgán etnikai csoportokat is magában foglaló egységkormány jön létre.

Franciaország még több száz afgán kimenekítését tervezi

Az afgán fővárosban történt robbanás ellenére Franciaország még több száz afgán kimenekítését tervezi a kabuli repülőtérről - jelentette be Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön az ír fővárosban, Dublinban tartott sajtótájékoztatóján.

"Franciaország napok óta mindent megtesz az afganisztáni kimenekítések érdekében. Folytatjuk, amíg a feltételek adottak a repülőtéren" - mondta a francia elnök. Elismerte ugyanakkor, hogy "a helyzet nagyon feszültté vált".

Emlékeztetett arra, hogy a tálibok augusztus 15-i hatalomátvétele óta a francia hadsereg több mint 2600 embert menekített ki. Elmondta, hogy jelenleg húsz buszban várakoznak arra afgánok és francia-afgán állampolgárok Kabulban, hogy a francia erők a repülőtérre és onnan Franciaországba szállítsák őket.

"Ez azt jelenti, hogy még több száz ember van veszélyben" - hangsúlyozta Emmanuel Macron. Megerősítette, hogy Franciaország mindent megtesz azokért az emberekért, akiknek kimenekítését vállalta Abu-Dzabi érintésével, de eddig még nem érkeztek meg a repülőtér területére.

Ugyanakkor hozzátette: "nem tudom szavatolni, hogy sikerül végrehajtanunk ezeket a műveleteket, mert nem mi tartjuk ellenőrzés alatt a biztonsági helyzetet".

Az államfő azt is jelezte, hogy David Martinon kabuli francia nagykövet néhány napon belül hazatér Párizsba. "A biztonsági helyzetre tekintettel a francia nagykövet jelenleg nem maradhat Afganisztánban. Ő marad a nagykövet, de biztonsági okokból Párizsból fog dolgozni" - mondta Macron.

A napok óta a kabuli repülőtéren tartózkodó nagykövet egyébként a Twitteren jelezte, hogy a robbantásoknak nincsen francia katonai, rendőr, illetve diplomata áldozata.

Emmanuel Macron a sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy az európai államok közül Franciaország nyújtja "a legjelentősebb menedékjogi védelmet" az afgánoknak. "Franciaország megtette a dolgát, és nem várta meg a válságot".

A köztársasági elnök arra utalt, hogy a többi NATO-tagállammal ellentétben a francia hadsereg már 2014-ben kivonta csapatait Afganisztánból, 2014 és 2019 között a hadsereget korábban segítő afgánokat és családjaikat is evakuálta Franciaországba.

Az amerikai csapatkivonást megelőzően pedig 2021 májusa és júliusa között a franciák 623 olyan afgán állampolgárt és hozzátartozóit szállították el, akik a francia nagykövetség és intézmények, illetve szervezetek munkáját segítették.

Az elmúlt napokban elsősorban a civil társadalomnak a tálibok célpontjává vált személyiségeit, újságírókat, művészeket, tanárokat vagy a nők jogaiért küzdő aktivistákat menekítettek ki.