Pécresse a csütörtöki Le Figaro című konzervatív lapban taglalta indulási szándékát, hangsúlyozva, hogy szeretné „rendbe rakni az országot”. Szerinte 2022-ben Franciaországnak „új kezdetre” van szüksége, és ehhez az idei nyarat arra szánja, hogy országjárásba kezd, és a „francia emberekkel találkozva” tapasztalatokat gyűjt programja kiteljesítéséhez.
Pécresse indulása azt jelenti, hogy
a hagyományos konzervatív oldalon minimum két kihívója már lesz a hivatalban lévő elnöknek, Emmanuel Macronnak.
Xavier Bertrand, a Hauts-de-France régió elnöke már márciusban bejelentette elnöki ambícióját, néhány hete pedig, a két fordulós regionális választán után immár komolyan is kezdték őt venni, miután egyetlen fordulóban kiütötte valamennyi ellenfelét és újabb ciklusra bebiztosította regionális pozícióját.
Bertrand Sarkozy elnöksége idején, Fillon kormányában előbb az egészségügyi, majd a foglalkoztatási és szociális tárcát vezette. Pécresse ugyanekkor és ugyanott oktatási, majd a költségvetési miniszterként dolgozott.
A köztársaságiak pártja egyelőre nem döntött, hogy kit nevez majd meg közülük hivatalos jelöltnek, sőt, igazából még az sem világos, hogy miként és mikor akarnak minderről dönteni. Felmerült például az előválasztás lehetősége, aminek kapcsán Pécresse – aki amúgy ma már formálisan nem tagja a pártnak - jelezte, hogy kész indulni rajta.
Cserébe
Bertrand egyelőre csak annyit közölt, hogy akkor sem száll ki a versenyből, ha a köztársaságiak más mögé állnak.
Megfigyelők megjegyzik, hogy köztársasági oldalon nyitva áll még a lehetőség, hogy beigazolva a sajtótalálgatásokat, indulási szándékot jelent be esetleg Michel Barnier is, akinek neve a Brexit kitárgyalása kapcsán vált ismertté, valójában többszörös EU-biztos, és előzőleg utoljára szintén Fillon kormányában volt miniszter (az agrár tárcát vezette). Ő az egyetlen, aki előzőleg más elnök és más miniszterelnökök kormányaiban is szolgált már. Cserébe hazai népszerűsége nem túl átütő.
Maga Macron hivatalosan még nem jelentette be újra indulási szándékát, de szakértők szerint az elmúlt hetekben tett megnyilvánulásai már „választási kampányhangulatot” sejtettek.
A további elnökaspiránsok között van mindenekelőtt Le Pen asszony, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke és jelöltje, akinek pártja ugyan a mostani regionális választáson eléggé gyengén szerepelt, de személy szerint
Le Pennek továbbra is komoly esélyt jósolnak arra, hogy bejuthat majd – akár első helyen is - az elnökválasztás második fordulójába.
Ott már azonban nem sok jóval bíztatják, tekintettel a hagyományos középpártok ilyenkor szokásos „összezárására”.
Ha sok a konzervatív oldalon a versenyben maradt jelölt, ezek akár egymás helyzetét is ronthatják, elviekben esélyt adva arra, hogy az elmúlt hetekben meglepően jól magához tért baloldal – a szocialisták, vagy a zöldek – jelöltje (feltéve, hogy egyedül van) beelőzze őket.
Ez utóbbiak körében jelenleg a következők számítanak fő favoritnak: Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere, aki számos intézkedésével – például a Szajna-parti rakpart sétálónegyeddé alakításával – a fővárosban eléggé népszerűvé vált, de az országos elfogadottságtó távol van.
A zöldek nagy favoritja Yannick Jadot, aki jelenleg az európai parlamenti zöld frakciót erősíti, de hazai környezetvédelmi elkötelezettsége is jól ismert.
A legfrissebb felmérések szerint egyébként
Macron és Le Pen pillanatnyilag országos szinten fej-fej mellett áll egyformán 25 százalékkal,
Bertrand a harmadik 17 százalékkal, majd Pécresse következik 14 százalékkal, utána következik a szélsőbaloldali örök induló Jean-Luc Mélenchon (9 száazlék), végül a zöld párti Jadot 6, és a szocialista Hidalgo 5 százalékkal.
Ennek a listának persze, még ha holnap tartanák is a választást, csupán az első fordulóban van jelentősége, lévén a második fordulóban már csak két legtöbb szavazatot szerzett politikus marad versenyben.
