Eredménytelenül végződtek a tárgyalások Oslo és Budapest között a Magyarországnak juttatandó, 2,3 milliárd norvég korona (mintegy 78 milliárd forint) támogatás kapcsán, amely így nem kerül Budapesthez - jelentette be pénteken a norvég külügyminisztérium. Este reagált a Miniszterelnökség.
A közleményben a tárca részéről elmondták, hogy a tárgyalások a támogatás kezelésének az ügyében futottak zátonyra Budapest és a donorországok - Norvégia, illetve kisebb mértékben Izland és Liechtenstein - között.
Jóllehet e három ország nem tagja az Európai Uniónak, tagjai ugyanakkor az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), élvezve az unióval közös gazdasági tér előnyeit. Ezért cserébe hozták létre az EGT Alapot és a Norvég Alapot, amelynek célja az unió "keleti" országainak felzárkóztatása pénzügyi támogatások révén.
Mindkét alap nagy részét Norvégia finanszírozza.
Ine Marie Eriksen Söreide norvég külügyminiszter kiemelte, hogy a támogatásból 100 millió koronát (3,4 milliárd forintnyit), a civil szférának szánt részt független kezelőnek kell kapnia, akinek biztosítania kell, hogy az összeg valóban a civil szférát és a társadalmilag érzékeny csoportokat erősíti.
"A donorországoknak biztosnak kell lenniük abban, hogy a legjobb jelöltet választják e célra. Magyarországgal nem jutottunk megegyezésre" - tette hozzá a közleményben.
"Egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy Magyarországon a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető emberi jogok is súlyos nyomás alatt vannak, a kisebbségeket pedig elfogadhatatlan támadások érik" - jelentette ki Söreide az NRK norvég közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjújában.
KezdőlapKülföldOslónak és Budapestnek nem sikerült megállapodnia a norvég támogatásokról
Életének 95. évében elhunyt Keleti Éva Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas fotográfus, érdemes és kiváló művész. Keleti Éva a magyar színházi fényképezés legendás alakja volt. Páratlanul nagy életművéről Bánkuti András fotóriporterrel beszélgettünk.
Magyarország is részt vesz az Indiában felbukkant Nipah-vírus elleni védőoltás kifejlesztésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az országos tisztifőorvos. Surján Orsolya arról is beszélt, hogy mi terjesztheti leginkább a vírust.
Japán sokáig arról volt híres, hogy a politikai rendszere megdöbbentően stabil, hosszú évtizedeken keresztül irányított megingathatatlanul a Liberális Demokrata Párt (LDP). Az utóbbi években az országot hullámokban érik a gazdasági, politikai, diplomáciai kihívások, ez pedig felborította az eddig megszokott állandóságot. Február 8-án vasárnap egy újabb fejezettel bővül Japán politikai nagykönyve, ezúttal is alsóházi választást tartanak, mindössze két évvel a legutóbbit követően. Most azonban komoly változásra van kilátás.