Infostart.hu
eur:
384.38
usd:
330.23
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő fiú testhőmérsékletét méri egy nő a Meldene általános iskola bejáratánál Johannesburgban 2020. június 8-án. Dél-Afrikában három hónappal a kijárási korlátozások bevezetése után újra megnyitottak az általános iskolák.
Nyitókép: MTI/AP/Denis Farrell

Attól retteg Afrika, hogy India sorsára jut

A kontinens népessége megegyezik Indiáéval, egészségügyi rendszere szintén nincs túl jó állapotban, lakosainak 80 százaléka pedig nem visel maszkot.

Afrika népessége nagyjából megegyezik Indiáéval, egészségügyi rendszere pedig igencsak törékeny: éppen ezért nagy aggodalommal követik figyelemmel az indiai történéseket, mivel attól tartanak, a most ott látható események nem is olyan sokára náluk ismétlődnek majd meg, írja a MedicalXpress.

John Nkengasong, az afrikai járványügyi központok igazgatója újságíróknak azt mondta: nem hagyhatják figyelmen kívül azt, amit Indiában látnak. Sürgette az afrikai országokat, hogy kerüljék a tömeges összejöveteleket, beleértve a politikai gyűléseket is.

"Nincs elég egészségügyi dolgozó, nincs elég oxigénünk"

– figyelmeztetett.

Az oltások nehezítik a helyzetet

A helyzetet nehezíti, hogy Afrika vakcinák terén nagyon Indiára van utalva: az ázsiai országban gyártják az AstraZeneca oltását, amelyet a COVAX-kezdeményezésen keresztül számtalan alacsony- és közepes jövedelmű országba juttatnak el. Az, hogy a második hullám miatt India komoly kiviteli korlátozásokat vezetett be,

a következő hetekre, sőt, talán hónapokra is bizonytalan helyzetbe hozta egész Afrikát immunizáció szempontjából.

"Hihetetlenül bizonytalan világban élünk" – fogalmazott Nkengasong.

Az 1,3 milliárd lakosú földrészen mindezidáig összesen 17 millió adagnyi oltást adtak be.

Hamarosan gond lehet

Matshidiso Moeti, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) afrikai vezetője egy másik tájékoztatón arról beszélt újságírók előtt, hogy nagyon szomorúan kísérik figyelemmel az indiai eseményeket, és aggódnak az oltások elérhetősége miatt.

WHO-s kollégája, Phionah Atuhebwe mindenki számára pusztítónak nevezte a késedelmet. Úgy fogalmazott, hogy a legtöbb afrikai ország, amely a COVAX-on keresztül kapta meg az első adag oltóanyagot, már májusban vagy júniusban hiányt fog tapasztalni az ellátásban, miközben a második adagra vár.

"Felszólítjuk azokat az országokat, amelyeknek még vannak extra adagjaik, hogy tegyék meg a magukét"

– mondta Atuhebwe, hozzátéve, hogy a WHO ezen a héten felülvizsgálja a kínai Sinopharm és Sinovac vakcinákat.

Kongó is adományoz

Vakcinadonor lehet meglepő módon például Kongóból: 1,3 millió adagot terveznek visszaadni, ugyanis azt nem tudják az országban beadni a nagy fokú oltásellenesség miatt. Kongó a COVAX-en keresztül szeretné megfelelő helyre juttatni a védőoltásokat.

Nkengasong nem tud más olyan afrikai országról, mely ne tudná beadni a már leszállított vakcinát, de felszólított minden érintettet, hogy ne várjanak az utolsó pillanatig a visszaadással. Más európai, észak-amerikai és ázsiai országok "luxusban élhetnek" a vakcinaválasztási lehetőségekkel – mondta –, de

"nekünk nincs választási lehetőségünk".

Moeti, a WHO munkatársa elismerően nyilatkozott Kongó lépéséről, és rendkívül bölcsnek nevezte, hogy a kormány meghozta ezt a döntést egy olyan országban, amelynek egészségügyi rendszere hiányosságokkal küzd. Hozzátette: az indiaihoz hasonló helyzet elkerülésének érdekében minden afrikai országnak fejlesztenie kell a közegészségügyén. A tesztelés jó néhány országban komolyan visszaesett és az afrikaiak 80 százaléka nem visel maszkot, mondta el.

esettMinden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×