eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Szkopje elnéptelenedett főtere 2020. május 24-én, a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási tilalom idején. Míg a nyugat-balkáni országok többsége már június elsejétől megnyitja a határait, Szerbia pedig két napja várja ismét az országba látogatókat, Észak-Macedónia inkább óvatosan nyit a külvilág felé, és nem tervezi, hogy június közepénél előbb engedélyezi a ki- és belépést az országba.
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Az EU-val akarta megfizettetni kínai hiteleit – elutasították

Csaknem egymilliárd eurós kínai hiteltartozásához kért európai uniós pénzügyi támogatást Montenegró kormánya, a podgoricai igényt azonban Brüsszelben elutasították.

Montenegró kormánya 2014-ben írt alá beruházási és finanszírozási megállapodást a kínai Exim Bankkal egy 120 kilométer hosszúságú autópálya-szakasz megépítésére. A kínai fél mintegy egymilliárd euró értékben a beruházás 85 százalékának finanszírozására vállalt kötelezettséget, a kivitelezést pedig a China Road and Bridge Corporation végzi.

Az útból mostanra még csak 40 kilométer készült el, ez is – szakértők szerint nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő tételnek számító – 20 millió euróba került eddig kilométerenként, és Podgoricában mostanra jutottak oda, hogy jelen körülmények között a kivitelezés folytatását túlságosan terhesnek, a kínai adósság visszafizetését pedig egyenesen kétségesnek érzik.

Márpedig a tét nagy, mivel

a hitelszerződés értelmében törlesztésmulasztás esetében montenegrói földterületek kerülhetnek kínai tulajdonba.

A jelenlegi montenegrói kormány mindezek láttán fordult az Európai Unióhoz segítségért, ahol azonban emlékeztettek, hogy uniós részről már 2014-ben sem tanácsolták az akkor még Milan Djukinovic-vezette montenegrói kormánynak a túlzott külső hitelkitettség elfogadását – számolt be az esetről egyebek között a Financial Times, az EUobserver és a brüsszeli Politico.

Az eset téma volt az Európai Bizottság hétfői sajtóértekezletén is, amelyen Peter Stano külkapcsolatokért felelős szóvivő kifejtette: az EU jelenleg is Montenegro legjelentősebb pénzügyi támogatója – eddig mintegy 500 millió eurós EU-pénz landolt valamilyen formában a montenegrói oldalon –, és Brüsszel eztán is kész az ország felzárkózását támogatni, de

harmadik országokkal kötött hitelmegállapodást EU-költségvetésből nem finanszírozhatnak.

Az EUobserver mindezek kapcsán idézte a Freedom House jelentését, amely szerint a montenegrói államadósság 39 százaléka, az észak-macedón külső hiteleknek pedig 20 százaléka kínai eredetű, ami az amerikai intézet szerint nem kevés kockázatot is jelent az érintett országoknak, utalással a nemzetközi szakértői vitákban visszatérő kínai „hiteldiplomácia” vélelmezésére.

Ez utóbbi szerint Peking előszeretettel kínál fel pénzügyi forrásokban szegény, infrastruktúra-fejlesztéssel küszködő országoknak különböző hitelkonstrukciókat, amiken keresztül aztán utóbb növekvő befolyást szereznek az érintett országok gazdaságában.

Gyakran emlegetett példa ennek kapcsán Sri Lanka, Malajzia, Pakisztán vagy Dzsibuti esete,

ahol minden esetben kínai hiteleknek történt komoly függőség alakult ki.

Más jelentések – például az utóbbi időben a különböző nemzetközi fórumokon gyakran előforduló Lowy Institute jelentése, amelyet Shahar Hameiri, a Queensland University professzora jegyez – vitatja ezt a megközelítését, és azzal érvel, hogy ezeket a hiteleket minden esetben a kedvezményezett ország saját döntés alapján maga igényelt, és a kialakult helyzet nem kínai befolyásnövelésre, hanem adott országbeli felelőtlen kormányzásra példa.

A montenegrói beruházás kapcsán a Politico megkereste a kínai kormány szóvivőjét, aki e-mailes válaszában a portál szerint azzal érvelt, hogy a kiugróan magas költségeket a "szokatlanul nehéz földrajzi környezet" magyarázza, amúgy pedig – tette hozzá – „a kínai befektetéseket sohasem motiválja geopolitikai megfontolás”.

Címlapról ajánljuk
Takács Ernő: 2025 hozhatja fellendülést az ingatlanfejlesztési piacon

Takács Ernő: 2025 hozhatja fellendülést az ingatlanfejlesztési piacon

Az ipari ingatlanoké most a slágerpiac, az iroda-, a vásárlóközpont-, szállodafejlesztés közül a legtrendibb – mondta Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Természetesen elemezte más szegmensek helyzetét is, így a lakás- és szállodapiaci helyzetet és az irodabérléssel kapcsolatos újdonságokat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Felosztaná Putyin Ukrajnát, megoldhatatlan bajtól szenved az ukrán hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az ukrán katonai hírszerzés bejelentette, tud arról az orosz tervről, amely 2045-ig jelzi előre a katonai-politikai helyzet változását a világon, és amelynek része Ukrajna három részre történő felosztása is – írja az Ukrajinszka Pravda. Az ukrán hadsereg jelentős kihívásokkal néz szembe a mozgósítás terén, miközben az ország védelmi képességeinek megerősítésén dolgozik. A Financial Times beszámolója szerint Ukrajna mozgósítási tartaléka 3,7 millió fő, míg a katonai szolgálatra potenciálisan alkalmas, 25 és 60 év közötti férfiak száma 11,1 millió - írta meg a Financial Times. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×