INFORÁDIÓ
2022. augusztus 20. szombat
István

vakcina

oltásigazolás

eu

európai bizottság

Egy egészségügyi dolgozó mutatja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina második adagját igazoló oltási kártyáját a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban 2021. január 23-án.

Most kiderül, milyen lesz az uniós oltási útlevél

Infostart / Fóris György

EU-ügynökségi és nemzeti hatósági oltási engedély elismerését egyaránt lehetővé teszi a szerdán bemutatandó javaslat.

A korábbi ígéreteknek és előrejelzéseknek megfelelően az Európai Bizottság szerdán elfogadja és közzéteszi azon „digitális zöld (oltási) passzportjára” vonatozó javaslatát, amit a nyári turista szezonra készülő déli tagállamok oly régen szorgalmaznak, és amitől a brüsszeli testület azt reméli, hogy egységes szabályozással végre közös keretek közé szoríthatják az unión belüli mozgási szabadság tagállami értelmezését.

Az ellenzők, vagy legalábbis kétkedést hangoztatók – elsősorban Franciaország, a Benelux államok, részben Németország és a skandinávok – az útlevél intézményesítésével mindenekelőtt

társadalmi megosztottságtól tartanak, emellett sokakban él a gyanakvás az adatok személyiségi jogokat tisztelő biztonságos kezelését illetően,

és sokan emlegetnek nyitott kérdéseket is, mint amilyen az Európai Unión belül és azon kívül elismert oltások érvényességének a problémája.

Előzetes bizottsági jelzések szerint a szerdán asztalra kerülő javaslat valamennyi aggodalommal számol, miközben utat nyit a személyek szabad mozgását deklaráló uniós alapjog érvényesítése előtt.

A javaslat a dokumentumot – amelynek QR-kódja digitális és papíron nyomtatott formában egyaránt kiváltható lesz –

a hordozó személy oltottságáról, és/vagy korábbi tesztvizsgálatának eredményéről, illetve, ha volt ilyen, fertőzöttségből történt felépüléséről rögzít információkat.

A kulcskérdésnek számító oltáselismerés kapcsán a testület salamoni megközelítéssel él: minden tagállamnak joga van vészhelyzetre hivatkozva az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) függetlenül is adott vakcinatípusokat (például orosz vagy kínai szérumot) honi forgalmazásra engedélyezni, és minden további tagországnak lehetősége van ennek érvényességét és elégségét a másik felé kétoldalú alapon elismerni. Egyet nem lehet csak: a nem EMA-jóváhagyással bíró oltást más országra rákényszeríteni, ha ott európai engedélyezés híján nem készek azt elfogadni.

Az EMA-engedéllyel bíró vakcinák ezzel szemben automatikusan valamennyi tagországban kötelező elismertséggel kell, hogy rendelkezzenek.

Fontos vonása a javaslatnak, hogy a digitális zöld passzport bevezetését a bizottság

uniós rendelet alapján kívánja közösségi szinten intézményesíteni.

Ez azért lényeges, mert az EU-jogalkotás alapvetően kétféle utat alkalmaz: irányelvek elfogadását, amelyeknél a jogszabályban rögzített jogalkotási cél teljesülését a tagországokra bízza, és rendelet kibocsájtását, ami minden változtatás nélkül automatikusan és egységesen hatályos valamennyi tagállamban.

Az előbbi gyakran eltérő tagországi értelmezés eredményez, és hatályossá válása is országonként időben eltérő lehet. Az utóbbi viszont közzététele és nemzeti nyelvekre történt lefordítása után valamennyi EU-országban azonos tartalommal egy időben hatályos.

Szakértők megjegyzik, hogy amennyiben a tagállamok elfogadják az oltási dokumentum bevezetéséhez a rendelti formát, az nagy mértékben meggyorsíthatja majd közösségi szintű intézményesítését, ami az idegenforgalomban érdekelt tagállamok egyik központi követelése már hónapok óta.

Megfigyelők ugyanakkor emlékeztetnek, hogy vannak azonban még nyitott kérdések is, nem mellesleg mindjárt a hatályossá tétel dátumával is kezdve. Jelenleg még nincs ugyanis egységes álláspont arról, hogy

mikortól célszerű a vakcinaútlevél európai uniós bevezetését intézményesíteni.

A járványügyben legutóbb (február végén) tartott európai uniós csúcstalálkozón több résztvevő is hangsúlyozta, hogy egy ilyen dokumentum alkalmazása csak akkor teszi megkerülhetővé a sokak által félt társadalmi megosztottságot, ha már a népesség „kritikusan nagy hányadát” beoltották. Arról azonban pillanatnyilag nincs közmegegyezés, hogy ez utóbbit pontosan hogyan kell/lehet majd értelmezni,

mi lehet mérőszáma „kritikusan nagy hányadnak”?

Többen emellett továbbra is legalábbis megfontolást érdemlőnek vélik, hogy

bizonyos orvostechnikai kérdések sem feltétlen tisztázottak még.

Változatlanul nincs tudományosan igazolt információ arról, vajon a beoltott személy képes lehet-e – megbetegedés nélkül is – vírushordozásra és továbbadásra, valamint hogy pontosan meddig ad biztos oltalmat maga az oltás, vagy az a tény, hogy valaki már átesett fertőzöttségen?

A tagállamok vezetőinek márciusi csúcstalálkozója minden bizonnyal kitér még ezekre a kérdésekre. Ennek ellenére, hacsak nem jelentkezik ettől eltanácsoló nagy nyomás gyógyászati oldalról, az idegenforgalomban érdekelt országok gazdasági prioritása és az európai közvélemény általános igénye valószínűleg olyan kompromisszum felé tolja majd a folyamatot, ami lehetővé teheti az igazolás nyári bevezetését, vélik szakértők.

Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018