Kétszáz tengeri szélturbina központjaként működik majd az az óriási energiasziget, amely Dánia valaha volt legnagyobb léptékű építési beruházásaként jöhet létre az Északi-tengeren – írja a BBC.

A 28 milliárd eurós beruházás nyolcvan kilométerre a dán partoktól épül meg, fele részben magántulajdonba kerül, fele részben viszont az állam birtokolja majd. Amellett, hogy dán háztartások energiaigényét fedezi, más, szomszédos országok otthonaiba is elektromosságot juttat majd. Az ezzel kapcsolatos részletek egyelőre nem ismertek, de Jacob Ostergaard, a Technical University of Denmark professzora szerint a németek, a hollandok és a britek is profitálhatnak majd megépüléséből. A sziget hajózás, repülés, ipar és szállítmányozás részére zöld hidrogént is előállít majd.

Dánia tervei szerint 2050-re teljesen karbonsemlegessé válik majd, de már 2030-ra is hetven százalékkal tervezi csökkenteni széndioxid-kibocsátását az 1970-es szinthez képest.

"Ez óriási lépés a dán szélturbina-ipar számára. Vezettünk a szárazföldön, majd megtettük az első lépéseket a tengeren, és most tovább is fejlődünk az energiaszigetek révén, így

a dán ipar úttörő helyzetben marad"

– mondta Ostergaard a BBC-nek.

A sziget a tervek szerint 2033-ban kezd el működni: a Dansk Energi nevű zöld csoport szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy ekkorra sikerülhet befejezni a beruházást. A dán politikusok mindenesetre teljes mellszélességgel a projekt mögött állnak. Egy kisebb energiasziget már tervezés alatt áll a Balti-tengeren Bornholm közelében, az itt termelt elektromosságból Németország, Hollandia és Belgium is részesülhet majd.

Az Európai Unió 2050-re szeretné meghuszonötszörözni jelenlegi szélturbina-kapacitását. Jelenleg az uniós államok energiaigényének harminc százalékát fedezik megújuló erőforrások.