eur:
401.81
usd:
346.35
bux:
98186.16
2025. június 24. kedd Iván
A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájára érkezett Pfizer-BioNTech vakcinák 2020. december 30-án. Ezen a napon megérkezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre a koronavírus elleni német-amerikai vakcina második, 70 ezer oltóanyagot tartalmazó szállítmánya, amely 35 ezer egészségügyi dolgozó oltására elegendő. A vakcinákat tartalmazó hűtőládákat 21 oltópontra szállítják, több fővárosi és vidéki kórházba.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Afrikának akár hónapokat is kell még várnia a koronavírus-vakcinára

Egyelőre a kontinens lakosságának kevesebb mint harmada részére sikerült vakcinát lekötni a WHO által engedélyezett oltások valamelyikéből. A leggazdagabb országok felvásárolták a legígéretesebb oltások 53 százalékát. A Dél-Afrikai Köztársaság ráadásul két és félszer annyiért kaphatja az AstraZeneca oltását, mint az EU.

Heteket, ha nem hónapokat várhatnak még az afrikaiak arra, hogy megkezdődhessen a tömeges immunizáció a kontinens országaiban, írja a BBC: a különböző kezdeményezéseken keresztül 900 millió adagnyiról született szerződés, ez azonban csak a lakosság 30 százalékának beoltására elegendő.

A gazdag országok felhalmozása, a forráshiány, a szabályozási nehézségek és az alacsony hőfokot megkívánó szállítási lánc mind nehezítik a folyamatot,

melynek kapcsán Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója korábban azt mondta, morális katasztrófa előtt állunk.

A helyzet érzékeltetésére Gebrejszusz elmondta: a 49 legtehetősebb országban 40 millió adag vakcinát adtak be eddig, míg az egyik legszegényebb országban összesen 25 adagot tudtak beadni.

"Nem 25 milliót, nem 25 ezret, hanem 25 adagot"

- mondta, az országot meg nem nevezve. Így miközben a fejlett országokban két hónapja adják már a legismertebb oltásokat, Afrikában még egyáltalán nem oltanak ezekkel.

Túlbiztosítás, extra profit

A különböző aktivistákat és szervezeteket tömörítő The People's Vaccine Alliance úgy számol, a gazdag országok, melyekben az emberiség 14 százaléka él, a legígéretesebb oltások 53 százalékát vásárolták föl.

Ez a Moderna összes, idén gyártandó vakcinája mellett a Pfizer valószínűsíthető kapacitásának 96 százalékát takarja.

A kanadaiak jeleskedtek leginkább a túlvásárlásban: az általuk lekötött vakcinamennyiséggel a teljes lakosságot ötször be lehetne oltani.

A helyzet a kilencvenes éveket és az akkor HIV/AIDS-szituációt idézi meg: akkor az antiretrovirális gyógyszereknek telt hat évbe, hogy eljussanak Afrikába. A szereket Amerikában gyártották, de Afrikában volt rájuk a legnagyobb szükség. Egy évtized alatt 12 millió afrikai halt bele az AIDS-be, miközben Amerikában a mortalitás egyre csak javult. Az UNAIDS vezetője, Winnie Byanyima arra kéri a koronavírus-helyzet kapcsán a gyártókat, ne az extra profitot keressék - még akkor is nyereségesen készíthetik az oltást, ha megosztják a vakcina képletét, lehetővé téve a gyártás felgyorsítását.

Tolakodók a sorban

Gebrejeszusz arra is felhívta a figyelmet, milyen káros egyes országok azon gyakorlata, mely szerint a szövetségben lekötött vakcinán túl külön megegyezésekkel szereznek további mennyiséget az oltások fair elosztásáért dolgozó COVAX-kezdeményezés törekvéseit megkerülve, a sorban előre tolakodva.

"A vezető vakcinák javát a gazdag országok már azelőtt lekötötték előrendelésben, hogy azok hatékonysági vagy biztonsági adatai nyilvánosságra kerültek volna"

- mondta el Richard Mihigo, a WHO afrikai irodájának immunizációért és vakcinafejlesztésért felelős vezetője. A COVAX már csak források hiányában sem tudta ezt megtenni.

Mindezen túl a hideg szállítási lánc is problémát jelent a kontinens egyes részein, ahol egyébként hatalmas a tapasztalat a tömeges immunizációs programokkal kapcsolatosan. Azokban az országokban, amelyek az ebolával küzdöttek, a hideg szállítási lánc nem jelentene most már problémát, mivel a pandémia előtt 70 000, fele részben napenergia működtette hűtőberendezést telepített ezekben az államokban a UNICEF.

Sok a probléma

Még ha forrás, szállítási lánc és gyártói kapacitás is rendelkezésre állna, akkor is probléma, hogy csak a WHO engedélyezte vakcina kerülhetne Afrikába, ebből pedig jelenleg csak egy van, a Pfizer terméke. A Moderna és az AstraZeneca oltásának vészhelyzeti engedélyeztetése jelenleg is folyamatban van. A fejlettebb országokban vannak saját szervei, melyek a WHO munkáját kiegészítve vizsgálják és engedélyezik az oltásokat, Afrikában ugyanakkor nem ez a helyzet.

Jelenleg nem ismert pontos dátum azzal kapcsolatban, mikor kezdődhet meg az oltások adása Afrikában: az Afrikai Unió lekötötte mennyiség áprilisban érkezhet, a COVAX-on keresztül februárban vagy márciusban jöhet vakcina. Winnie Byanyima szerint nem sikerült megtanulni a leckét, amit az AIDS kapcsán kaptunk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Európa súlyos árat fizet – jólét és a biztonság nem megy egyszerre

Szakértő: Európa súlyos árat fizet – jólét és a biztonság nem megy egyszerre

A NATO kedden és szerdán tartja csúcstalálkozóját Hágában, de sajtóhírek szerint a tagállamok már beleegyeztek, hogy GDP-arányosan öt százalékra emelkedjenek a védelmi költéseik. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint az európai országok közös hitelfelvétellel és a jóléti kiadásaik lefaragásával tudják majd teljesíteni vállalásukat.

Máris megsértették a tűzszünetet – Izrael erőteljes válaszcsapást rendelt el, Irán tagadja a rakétázást

Mire mindkét fél hivatalosan is megerősítette a tűzszünetet, Iráni támadás indult. Teherán tagad, Izrael súlyos dolgokra készül. Közben Irakban radarrendszereket lőtt valaki, drónokkal végzett pusztítást.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Amerikai bázist rakétázott Irán, órákat bírt a tűzszünet Izrael és Irán között - Híreink a Közel-Keletről kedden

Amerikai bázist rakétázott Irán, órákat bírt a tűzszünet Izrael és Irán között - Híreink a Közel-Keletről kedden

Hétfő este Irán - válaszul a vasárnapi amerikai bombázásokra - rakétacsapást indított az Egyesült Államok katari al-Udeid támaszpontja ellen. Az akcióról Washington előre tudott, veszteségek nem keletkeztek. Hajnalban Donald Trump a Truth Social-ön bejelentette: tűzszünetet kötött Teherán és Jeruzsálem, de a fegyvernyugvás életbe lépése után három és fél órával már szóltak is az izraeli légvédelmi szirénák, mivel Teherán újabb rakétákat indított. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti harcok legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×