Afrikának akár hónapokat is kell még várnia a koronavírus-vakcinára

Heteket, ha nem hónapokat várhatnak még az afrikaiak arra, hogy megkezdődhessen a tömeges immunizáció a kontinens országaiban, írja a BBC: a különböző kezdeményezéseken keresztül 900 millió adagnyiról született szerződés, ez azonban csak a lakosság 30 százalékának beoltására elegendő.

A gazdag országok felhalmozása, a forráshiány, a szabályozási nehézségek és az alacsony hőfokot megkívánó szállítási lánc mind nehezítik a folyamatot,

melynek kapcsán Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója korábban azt mondta, morális katasztrófa előtt állunk.

A helyzet érzékeltetésére Gebrejszusz elmondta: a 49 legtehetősebb országban 40 millió adag vakcinát adtak be eddig, míg az egyik legszegényebb országban összesen 25 adagot tudtak beadni.

"Nem 25 milliót, nem 25 ezret, hanem 25 adagot"

- mondta, az országot meg nem nevezve. Így miközben a fejlett országokban két hónapja adják már a legismertebb oltásokat, Afrikában még egyáltalán nem oltanak ezekkel.

Túlbiztosítás, extra profit

A különböző aktivistákat és szervezeteket tömörítő The People's Vaccine Alliance úgy számol, a gazdag országok, melyekben az emberiség 14 százaléka él, a legígéretesebb oltások 53 százalékát vásárolták föl.

Ez a Moderna összes, idén gyártandó vakcinája mellett a Pfizer valószínűsíthető kapacitásának 96 százalékát takarja.

A kanadaiak jeleskedtek leginkább a túlvásárlásban: az általuk lekötött vakcinamennyiséggel a teljes lakosságot ötször be lehetne oltani.

A helyzet a kilencvenes éveket és az akkor HIV/AIDS-szituációt idézi meg: akkor az antiretrovirális gyógyszereknek telt hat évbe, hogy eljussanak Afrikába. A szereket Amerikában gyártották, de Afrikában volt rájuk a legnagyobb szükség. Egy évtized alatt 12 millió afrikai halt bele az AIDS-be, miközben Amerikában a mortalitás egyre csak javult. Az UNAIDS vezetője, Winnie Byanyima arra kéri a koronavírus-helyzet kapcsán a gyártókat, ne az extra profitot keressék - még akkor is nyereségesen készíthetik az oltást, ha megosztják a vakcina képletét, lehetővé téve a gyártás felgyorsítását.

Tolakodók a sorban

Gebrejeszusz arra is felhívta a figyelmet, milyen káros egyes országok azon gyakorlata, mely szerint a szövetségben lekötött vakcinán túl külön megegyezésekkel szereznek további mennyiséget az oltások fair elosztásáért dolgozó COVAX-kezdeményezés törekvéseit megkerülve, a sorban előre tolakodva.

"A vezető vakcinák javát a gazdag országok már azelőtt lekötötték előrendelésben, hogy azok hatékonysági vagy biztonsági adatai nyilvánosságra kerültek volna"

- mondta el Richard Mihigo, a WHO afrikai irodájának immunizációért és vakcinafejlesztésért felelős vezetője. A COVAX már csak források hiányában sem tudta ezt megtenni.

Mindezen túl a hideg szállítási lánc is problémát jelent a kontinens egyes részein, ahol egyébként hatalmas a tapasztalat a tömeges immunizációs programokkal kapcsolatosan. Azokban az országokban, amelyek az ebolával küzdöttek, a hideg szállítási lánc nem jelentene most már problémát, mivel a pandémia előtt 70 000, fele részben napenergia működtette hűtőberendezést telepített ezekben az államokban a UNICEF.

Sok a probléma

Még ha forrás, szállítási lánc és gyártói kapacitás is rendelkezésre állna, akkor is probléma, hogy csak a WHO engedélyezte vakcina kerülhetne Afrikába, ebből pedig jelenleg csak egy van, a Pfizer terméke. A Moderna és az AstraZeneca oltásának vészhelyzeti engedélyeztetése jelenleg is folyamatban van. A fejlettebb országokban vannak saját szervei, melyek a WHO munkáját kiegészítve vizsgálják és engedélyezik az oltásokat, Afrikában ugyanakkor nem ez a helyzet.

Jelenleg nem ismert pontos dátum azzal kapcsolatban, mikor kezdődhet meg az oltások adása Afrikában: az Afrikai Unió lekötötte mennyiség áprilisban érkezhet, a COVAX-on keresztül februárban vagy márciusban jöhet vakcina. Winnie Byanyima szerint nem sikerült megtanulni a leckét, amit az AIDS kapcsán kaptunk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!