Infostart.hu
eur:
362.01
usd:
310.29
bux:
151150.37
2026. augusztus 24. hétfő Bertalan
Nyitókép: Pexels.com

Japán-szakértő: komoly gondokkal áll szemben a felkelő nap országa

A következő években az is kialakulhat Japánban, hogy egy munkavállalónak akár 2-3 idős embert is el kell tartania – hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A távol-keleti szigetországban Szuga Josihide lett az új miniszterelnök.

Japánnak két nagy, egymással szorosan összefüggő problémával kell szembenéznie, amelyekkel régóta próbálnak megküzdeni, több-kevesebb sikerrel – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Bartók András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Az egyik a defláció, míg a másik a demográfiai elöregedésnek a gazdasági hatásai – tette hozzá.

A Japán-szakértő kifejtette: a szigetország gazdasági sikertörténete nagyjából a kilencvenes évek elején tört meg, az innentől kezdődő első periódust pedig

az „elvesztegetett tíz évként” emlegetik Japánban.

Megjegyezte, természetesen nem zuhanásról van szó, hanem egyszerűen a korábbi 10 százalék körüli GDP-növekedés megtorpanásáról, és a két évtizeden át tartó stagnálást az Abenomics program, tehát a most leköszönt miniszterelnök gazdaságpolitikája igyekezett némiképp feloldani.

A gazdaság megtorpanásának egyik leggyakrabban emlegetett problémája a defláció volt: vagyis, míg a japán jen értéke viszonylag magas lett, a fogyasztás lendülete a korábbi harminc évben megszokotthoz képest lecsökkent, ami a termelés visszaeséséhez vezetett. Kialakult továbbá a fogyasztói bizonytalanság, miközben nőttek a megtakarítások arányai, de mindez

nem élénkítő, hanem stagnálást erősítő módon hatott a gazdaságra

– magyarázta a szakértő.

Ráadásul – folytatta Bartók András – a gazdaság lassulásához a társadalom elöregedése is párosul, ugyanis Japán élen jár abban a problémában, hogy az aktív munkavállalói lakossági arányhoz képest az eltartásra szorulók, tehát a 65 év fölöttiek aránya jelenleg is nagyon magas, és a következő években előállhat akár az is, hogy

egy munkavállalóra kettő, akár annál több eltartásra szoruló állampolgár fog jutni.

Emlékeztetett, az Abenomics program egyik nagy célkitűzése, a defláció csökkentése inkább csak a kezdeti időkben hozott látványos eredményeket, és nem nőtt meg drasztikusan a lakossági fogyasztás mértéke. Eközben Abe Sindzó korábbi miniszterelnök a demográfiai elöregedésre is kereste a megoldást, különféle családtámogatási programokon révén, de a nyugdíjkorhatár kitolása, és a 65 év feletti korosztálynak a munkaerőbe való integrálása is felmerült, illetve az egyébként külföldiként nehezen érvényesülő munkavállalók helyzetbe hozása – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, megjegyezve, hogy az egyik ilyen, a japán politika számára egyébként érzékeny projekt kormányzati megbízottja a most megválasztott Szuga Josihide volt.

Japán már háborúzhatna

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy Japán védelmi képessége már régen nem csak a védelemre elegendő, valójában javában támadó haderő, miközben a jelenlegi hatályos alkotmány csak a védekezést engedélyezi.

Bartók András kifejtette, az 1947-ben életbe lépett japán alkotmánynak a kilencedik cikkelye kimondja, hogy az ország lemond a háborúhoz való jogáról, és a nemzetközi problémák békés rendezése mellett kötelezi el magát. Mindezzel csak az a gond jelenleg – tette hozzá a szakértő –, hogy Japán, a hidegháború során, a saját területvédeleme érdekében létrehozott egy tulajdonképpeni haderőt, az úgynevezett Önvédelmi Haderőt (Dzsieitai), aminek a képességrendszere – köszönhetően annak, hogy a szigetország körüli biztonsági környezet jelentősen megváltozott az 1947-es állapotokhoz képest – ma már sokak szerint túlmutat azokon a kereteken, amit a Japán alkotmány lehetővé tenne.

A japán alkotmányjogászok nagyjából fele vallja azt, hogy

jelenlegi képességeivel a Dzsieitai akár alkotmányellenes képződménynek is tekinthető

– fogalmazott Bartók András.

Ezért a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP), de különösen Abe Sindzó korábbi miniszterelnök elmúlt évtizedes politikáját nagyban meghatározta, hogy szerettek volna olyan alkotmánymódosítást eszközölni, amely meghagyná a békecikkely szövetét, kiegészítve egy olyan mondattal, hogy saját önvédelme érdekében az Önvédelmi Haderőt működteti. Az alkotmánymódosítás ugyanakkor precedenst teremtene, amit némi félelem övez a politikai vezetésen belül – mondta a szakértő, egyetértve azzal, hogy

a lépés a valós helyzethez igazítaná az alkotmányt.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megszólalt a légi közlekedési szakértő a Gripen-baleset kapcsán

Megszólalt a légi közlekedési szakértő a Gripen-baleset kapcsán

A Gripen vadászgép rendkívül modern harci eszköznek számít a maga kategóriájában, és várhatóan még mintegy húsz évig szolgálhat a Magyar Honvédségnél – mondta Varga G. Gábor légi közlekedési szakember.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mit ér a tűzbiztosítás, ha hétfő reggelre túszul ejtik a vállalat adatait?

Mit ér a tűzbiztosítás, ha hétfő reggelre túszul ejtik a vállalat adatait?

Az elmúlt években a vállalati kockázatkezelés fókusza látványosan eltolódott a kiberfenyegetések irányába. Naponta olvashatunk váltságdíjat követelő támadásokról (ransomware), adatszivárgásokról, informatikai rendszerek leállásáról vagy éppen online csalásokról. Könnyen kialakulhat az a benyomás, hogy a digitalizáció korában ezek váltak a vállalatok első számú veszélyforrásává. A valóság azonban ennél árnyaltabb. A kiberkockázatok nem váltották le a hagyományos kockázatokat, hanem sajnos még egy új dimenzióval bővítették azokat. Egy gyártó vállalatnak ma ugyanúgy számolnia kell egy tűzesettel, géptöréssel vagy egy felelősségi kárral, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Emellett azonban megjelent egy olyan kockázati kategória is, amely nem az épületet, a gépsort vagy a készletet veszélyezteti közvetlenül, hanem az adatokat, az informatikai rendszereket és végső soron az üzletmenetet. A kérdés ma már nem az, hogy a vállalatokat fizikai vagy digitális veszélyek fenyegetik-e, hanem az, hogyan lehet ezeket együtt kezelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×