eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (b) és Donald Trump amerikai elnök sétál a hanoi Metropole szálloda kertjében 2019. február 28-án, kétnapos csúcstalálkozójuk második napján. Trump kijelentette, hogy nem jutott megállapodásra az észak-koreai vezetővel sem a nukleáris leszerelésről, sem a Phenjan elleni szankciók kérdéséről. Balról Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Észak-Korea diktátora egyetlen esélyként tekinthet az atomfegyverre

Azért alakult ki patthelyzet az amerikai–észak-koreai csúcstalálkozón, mert a Kim-dinasztia életbiztosításként tekint a tömegpusztító fegyverekre – fogalmazott az InfoRádióban Magyarics Tamás, az ELTE egyetemi tanára.

Az amerikai és az észak-koreai fél gyakorlatilag elbeszél egymás mellett - szűrte le a tanulságot Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor vietnami találkozójából az InfoRádióban nyilatkozva Magyarics Tamás biztonságpolitikai szakértő, az ELTE egyetemi tanára.

"Észak-Korea nyilván nem lesz hajlandó feladni atomprogramját, mert a vezetők, gyakorlatilag a Kim dinasztia életbiztosításként tekint a tömegpusztító fegyverekre. Úgymond

figyelmeztető példaként Szaddám Huszein és Moammer Kadhafi sorsa lebeg a szemük előtt, akik feladták a tömegpusztítófegyver-programjaikat, utána pedig rövid úton eltávolították őket a hatalomból"

- fejtette ki Magyarics Tamás.

Szerinte tehát az észak-koreaiak nem nagyon fognak abba belemenni, hogy teljes mértékben feladják az atomprogramot, a kérdés az: sikerül-e valamilyen kompromisszumszerű megállapodásokat kötni, hogy az ázsiai állam ellenőrzött keretek között birtokolhasson nukleáris fegyvereket?

Ez Magyarics Tamás szerint ez elvileg elérhető, de a lépéseiről a nyilvánosság előtt nem beszélnek: például úgy, hogy Észak-Korea visszalépne az atomsorompó-szerződésbe, vagyis

ellenőröket enged az országba,

akik lehetnének amerikaiak vagy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség képviselői is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×