eur:
410.85
usd:
391.82
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Juan Guaidó támogatói Nicolás Maduro hivatalban levő venezuelai elnök ellen tüntetnek Caracasban 2019. január 30-án. Január 23-án az ellenzékhez tartozó Juan Guaidó parlamenti elnök ideiglenes államfővé nyilvánította magát, és az Egyesült Államok, valamint több térségbeli ország elismerte őt venezuelai elnökként.
Nyitókép: Juan Guaidó támogatói egy Nicolás Maduro hivatalban levő venezuelai elnök elleni tüntetésen Caracasban 2019. január 30-án (MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez)

Mit lép a venezuelai hadsereg?

Az ideiglenes venezuelai államfő, Juan Guaidó támogatására szólította fel a dél-amerikai ország hadseregét 11 állam, köztük Kanada, Brazília és Argentína. Nicolás Maduro államfő nem zárta ki egy közelgő polgárháború lehetőségét, Donald Trump amerikai elnök pedig nem határolódott el a katonai beavatkozás lehetőségétől.

Viharfellegek gyülekeznek Venezuela felett biztonságpolitikai elemzők szerint – egyre valószínűbbnek tartják ugyanis egy katonai konfliktus kirobbanását a dél-amerikai országban.

Kulcskérdésként emlegetik a venezuelai hadsereg és parancsnokai magatartását. Amennyiben ugyanis a fegyveres erők elpártolnak Nicolás Maduro államfőtől és nyíltan Juan Guaidó ideiglenes elnök oldalára állnak, szakértők szerint könnyen összedőlhet Hugó Chavez öröksége: a magát bolivári köztársaságnak nevező szocialista önkényuralom.

Tisztában vannak ezzel a lokális, a regionális és a nemzetközi szereplők is: nem véletlen, hogy a hadsereghez intézett felhívást a venezuelai válság rendezésére született nemzetközi testület, az úgynevezett Lima Csoport 11 tagállama, köztük Kanada, Brazília és Argentína. Felszólították a fegyvereseket, hogy támogassák Juan Guaidót.

Nicolás Maduro államfő egy spanyol televíziónak adott interjúban nem zárta ki egy polgárháború lehetőségét, szerinte a labda az általa gringó birodalomnak nevezett Egyesült Államok térfelén van.

„Minden az északi birodalom és nyugati szövetségesei őrületétől és agresszivitásától függ, nem rajtunk. Mi a saját hazánkban éljük életünket, nem akarjuk, hogy bárki beavatkozzon belügyeinkbe, de felkészülünk arra, hogy megvédjük magunkat” - fogalmazott Nicolás Maduro.

Juan Guaidó ideiglenes elnök visszautasította a polgárháború lehetőségét, Donald Trump amerikai elnök azonban nem zárta ki a katonai beavatkozást.

Az ideiglenes államfő washingtoni képviselője hétfőn bejelentette: segélykonferenciát szerveznek az amerikai fővárosban a venezuelaiak humanitárius megsegítésére. Juan Guaidó arra kérte a venezuelai hadsereget: engedjék be a nemzetközi segélyszállítmányt és segítsenek szétosztásában. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök hétfőn 53 millió kanadai dollár segélyt ajánlott fel a dél-amerikai ország lakosainak emberbaráti ellátására.

Hétfőn 15 európai ország, tehát az EU tagállamainak többsége: köztük Franciaország, Németország, Lengyelország és Csehország is elismerte Juan Guaidót Venezuela ideiglenes elnökeként és szabad választások kiírására kérték fel a politikust. A caracasi külügyminisztérium közleményében ítélte el az európai államok döntését, és kijelentette: felülvizsgálja kapcsolatait az ellenzéki politikust támogató országokkal.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×